Az elmúlt években az "okos" volt a divatos kifejezés minden technológiai újításra az otthoni elektronikai eszközök piacán, most pedig a mesterséges intelligencia (AI) az új hívószó. Miért?

Ötven-hatvan évvel ezelőtt még minden analóg volt, lemezről és kazettáról játszottuk le a zenét, és minél többet használtuk ezeket az eszközöket, annál jobban elkoptak, egyre jobban romlott a lejátszott hang minősége. A digitális korszakban már nem számított, hogy hányszor játsszuk le a zenét, a másolatok minősége tartós volt. A mesterséges intelligenciával ez megint megváltozik, minél többet használjuk a különböző termékeket, annál intelligensebbek lesznek a bevitt adatoknak hála. A megvett eszköz értéke csökkenni fog, ha viszont az adatot is hozzáadjuk, a termék értéke összességében egyre csak nőni fog. A mesterséges intelligencia teremti meg a gördülékeny kapcsolatot a különböző használati eszközeink között, és ebben a komplex rendszerben nagyon fontos a nyitottság.

Nem számít, hogy mekkora egy vállalat, hogy mennyi tudósa és fejlesztője van, nem tud minden kérdést megválaszolni. Ebben a komplex világban muszáj nyitottnak lenni, hogy az ügyfelek a lehető legjobb szolgáltatást kapják, és akkor is, ha abban partnerek megoldásai is szerepet kapnak.

Az LG pár hónapja kísérletezik robotokkal, és most az IFA-n is láthatók voltak az eszközök. Milyen eredményt hozott a kísérlet? Hová vezet mindez?

A robotok egy nagyon új, ám stratégiai szempontból fontos üzleti területet jelentenek az LG-nél. Most tizennégy kiszolgáló robotunk dolgozik a szöuli Incheon repülőtéren, hivatalosan csak pár hete álltak munkába. Ezelőtt zajlott egy kísérlet, amelyben sok információt és adatot gyűjtöttünk be, és rengeteget fejlődtünk az első prototípusokhoz képest. A CLOi nevű robotok négy nyelven tudnak beszélgetni az emberekkel, el tudják vezetni őket helyekre, csak követni kell. Emellett tudnak nyomtatni, fotózni, sok mindenre képesek.

Rossz az akusztikája, zajos, ezernyi ember mozog mindenfelé, és rengeteg mozgó akadályt kell elkerülni a robotnak, amíg a reptér egyik feléről átmegy a másikra. Nagyon hatékonynak is kell lenni, komoly technológiák dolgoznak azon, hogy a lehető leggyorsabban eljusson a céljához, és közben ne menjen neki semminek. Hanggal kell kapcsolatot teremteni az emberekkel, és egy nagyon zajos környezetben kell pontosan megállapítani, hogy ki beszél hozzá, kinek kell válaszolni, és milyen nyelven, eközben pedig a felhőből kell lehúzni a megfelelő adatokat a válaszhoz. A robot tökéletes tesztalany, amelyben minden hagyományos és új technológia találkozik: a motoros meghajtás és a kijelzők mellett az AI, az IoT és a felhő.

Hotelekbe és boltokba is terveztek robotokat. Ezek mikor fognak megjelenni?

Amint elindult a teszt az Incheon reptéren, máris rengeteg megkeresést kaptunk boltoktól, éttermektől. Egy hotelben viszont másfajta képességek kellenek, például hogy a robot szállítani tudjon dolgokat. Persze alapvetően ugyanarról a platformról van szó, a szerkezet ugyanúgy a felhőre csatlakozik, hogy információkat szerezzen, és önállóan kell navigálnia.

A mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás sok adatot igényel, hogy fejlődni tudjon. Mennyi időt vesz igénybe, hogy az egész világ élvezni tudja az AI adta lehetőségeket?

Még nagyon korai fázisban vagyunk, az emberek beszélnek az AI-ról, de főleg a hang alapú interakcióról, az Alexáról és a Google Segédről, amelyek egyre jobbak, de nem tökéletesek. Még nagy út áll előttünk, amíg az eszközeink olyan intelligensek lesznek, mint az emberek. Nemcsak a hang alapú kommunikációt kell megoldani, mindenféle interfésznek tökéletesnek kell lennie: a hang és látás mellett és gesztusoknak és a biometriának; a teljes kontextust ismerni kell, mielőtt a gépeink valóban olyan intelligensek lesznek, hogy beszélgetni tudjanak velünk. Az biztos, hogy egyre gyorsabb a fejlődés, és pár éven belül elképesztően intelligens gépeket fogunk látni.

Az AI adatigényét mennyiben befolyásolja az Európai Unió védelmi mechanizmusa, a GDPR?

Nagyon fontos kérdés a biztonság és a magánszféra védelme, ezért a felhasználók személyes adatait és biztonságát a lehető legszorosabb felügyelet alatt tartjuk. Nem gyűjtünk be és tárolunk személyes profiladatokat, csak megfigyeljük a használati mintákat, ez teszi a termékeinket okosabbá. Így amikor újra használjuk az eszközt, az okosabban tud viselkedni. Már a kutatás-fejlesztés folyamatában arra törekszünk, hogy mindezt megvalósítsuk. Ennek ellenére is lehet hibázni, vannak biztonsági sérülékenységek, ezért amikor elindítunk egy terméket, ahhoz tartozik egy biztonsági csapat, amely folyamatosan figyeli a felmerülő biztonsági kérdéseket, és a lehető leghamarabb reagál. Ha van megoldás rá, akkor az interneten (OTA, over the air) leküldjük a frissítéseket minden termékünkre.

Említette az IFA-n megtartott nyitóbeszédében, hogy igyekeznek nyitottak lenni. Hogyan győződnek meg arról, hogy a partnerek is ugyanígy figyelnek a biztonságra?

A napokban írtunk alá egy megállapodást egy Open Connectivity Foundation (OCF) nevű nemzetközi szervezettel, amelynek több mint négyszáz tagja van, és internetre kötött (IoT) eszközökkel foglalkoznak. Ez egy iparági platform, amelynek az a célja, hogy az eszközök egymással együttműködjenek. Az OCF arról is gondoskodik, hogy az eszközök megfeleljenek egy meghatározott alapszintű biztonsági követelménynek, a termékeket összekapcsoló protokollok és mechanizmusok előre egyeztetett úton kapcsolódjanak, és ne legyen semmilyen rejtett adatáramlás. Iparági szinten hasznos ez a nyílt és szabványos kommunikáció, és a nyílt forráskódból azonnal kiderül, ha valami rosszul működik.

Sok olyan eszköz van használatban, amelyekre nem érkeznek szoftverfrissítések. Miben másak a biztonsági javítások?

A sima szoftverfrissítések előre eltervezett módon jelennek meg, a biztonsági javításoknak viszont minél hamarabb települni kell, ezzel nem lehet várni a következő frissítésig. E tekintetben egy kicsit különböznek. A méretük is más, egy operációs rendszer teljes frissítése 10-15 percet igénybe vesz, a biztonsági folt ennél gyorsabban települ.

A biztonsági támogatásnak is van egy életciklusa, és egy idő elteltével nem jönnek javítások?

Addig kell biztonsági frissítésnek lennie, amíg használatban van a termék.

Ha van egy biztonsági sérülékenység, még ha öt évvel ezelőtti is a termék, annak frissülnie kell.

Beszélgettünk arról, hogy a használati adat jelentős plusz értéket ad az AI-alapú termékeknek. Mi történik az adattal, ha a termék elavul, cserére szorul? Elvész ez az érték?

Nagyon fontos kérdés, és az lenne az ideális, ha az összes tudás és információ átvitele lehetséges lenne, és ez a fajta felhalmozott tudás és intelligencia akár vállalatok között is mozoghatna. Ez viszont nagyban függ a terméket legyártó vállalat irányelveitől.

Most nem is ezt teszik a cégek, hanem inkább újabb és újabb termékek megvásárlására késztetik a vevőket.

Ahogy elmondtam, fontos a nyitottság, és ennek ügyfélközpontúnak kellene lenni. A felhasználó szemszögében nem az számít, hogy ki nyújtja az adott szolgáltatást, mindenki a legjobbat akarja. Egy nagy elektronikai cég képviselőjeként szimpatizálok azzal a törekvéssel, hogy kevésbé legyünk önzők, hogy mindent megtegyünk az ügyfélért, mert ezt kell tenni. Ezért kell az iparágnak együtt dolgoznia.

Lehetséges, hogy a használati mintákkal kapcsolatos adat többet fog érni, mint maga az eszköz, és ha elveszítjük ezt az adatot, értéktelenné válik az eszköz?

Alapvető kérdés, és ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy a legtöbb dolgunk már digitális, absztrakt, nem kézzel fogható. Már ilyen maga a pénz is. Éppen ezért nagyon fontos megvédeni az adatunkat, mert ebbe az irányba tartunk.

Kinek a tulajdona lesz ez az adatvagyon?

A személyes információnak a személyek tulajdonában kell lennie, a gyártónak pedig használnia kell ezt az információt, nagy óvatossággal, hogy értéket teremtsen.

(Borítókép: LG CLOi sajtóbemutatója a berlini IFA-n, 2018. szeptember 30-án. Fotó: Krisztian Bocsi/Bloomberg via Getty Images)