A himlőt, a gyermekbénulást okozó poliót és még egy csomó betegséget gyakorlatilag sikerült teljesen kiirtani (sajnos azért nem teljesen), van hatékony oltás a Hepatitis A és B ellen, komoly erőforrásokkal küzdenek az úgynevezett ritka betegségek ellen – és közben a legtriviálisabb, sima kis megfázás ellen még mindig nincs szinte semmi a citromos-mézes teán kívül.

Hogy lehetséges ez?

– teszi fel a biztos már másban is felmerült kérdést a Scientific American abban a cikkben, mely a lehetséges megoldásokat taglalja. Az egyik válasz persze, hogy az esetek nagy többségében a megfázás néhány nap alatt szerencsére különösebb külső beavatkozás nélkül is elmúlik, így akár feleslegesnek is tűnhet a nagy orvosi haddelhadd. De nem ilyen egyszerű a helyzet, és ha kicsit belegondolunk, világos, hogy a megfázás bizonyos helyzetekben, például tartósi kórházi fekvéses felfertőzésnél nagyon is veszélyes lehet.

A megfázás hatékony ellenszerével valójában már az ötvenes évek óta kísérleteztek. Bár a megfázás valójában nem egy betegség, több minden járhat hasonló tünetekkel, az esetek többségében a rhinovírus a kórokozó. Ez ellen elvileg lehetne akár vakcinát is készíteni, a gyakorlatban azonban ez idáig lehetetlen volt, ugyanis a rhinovírusnak ugyanis 160 ismert különböző törzse van – 160 különböző vírustörzs ellen pedig nehéz mit tenni.

Most azonban folynak olyan ígéretes kutatások, melyek valamilyen átfogóbb megoldással kecsegtetnek. Az Imperial College Londonban például egy olyan közös struktúrát próbálnak azonosítani, mely a különböző vírustörzsekben egyaránt megtalálható – ha ez ellen tudnák megerősíteni az immunválaszt, az áttörést jelenthetne.

Egy amerikai gyógyszergyártó, a Meissa Vaccines közben egy hagyományosabb megoldáson dolgozik: egy olyan oltóanyag-koktélon, mely egyszerre jelentene védettséget több gyakori vírustörzs ellen. (Több oltás most is koktélként tartalmaz ellenanyagot különböző betegségekkel szemben, a gyermekbénulás elleni például a három ismert poliovírus ellen egyaránt véd.) A cél, hogy a majdani oltás a 70 leggyakoribb rhinovírustörzs ellen védjen – egyelőre azonban csak 40 „van meg” ezek közül, és minden egyes újabb törzs ellenanyagának kifejlesztése elég költséges.

Más kutatások az emberi immunrendszer védekező mechanizmusait próbálják jobban megérteni. A védekezésben kulcsszerepet játszó apró molekulák, az antimikrobiális peptidek különösen érdekesek. Ezeket az immunrendszer maga bocsátja ki megfázásnál. A peptidek feltehetően megtámadják a vírusokat, vagy akadályozzák azok szaporodását. Nagyon rövid azonban az élettartamuk, így a megfázás elleni emberi gyötrelmes küzdelem azzal kaphatna új lendületet, ha sikerülne stabilizálni őket.