Az ősember számlájára írható a madagaszkári elefántmadarak eltűnése, ám további régészeti bizonyítékokra lesz szükség ahhoz, hogy megállapítsák, honnan jöttek, kik voltak ezek az emberek, mikor és hogyan tűntek el a szigetről - ezt mondta Patricia Wright, a valaha élt legnagyobb szárnyasok múltjáról szóló tanulmány társszerzője, a Stony Brook-i Egyetem munkatársa.

Eddig úgy vélték, hogy az ember 2500-4000 évvel ezelőtt telepedett meg a szigeten, az új lelet azonban 6000 évvel korábbira teszi a megjelenését - írja a Science Advances tudományos lap friss számában megjelent tanulmány. A kutatók egy tízezer éves csontmaradványon találtak vadászatra és hentesmunkára valló vágásnyomokat.

A felfedezés alapján gyökeresen új elméletre van szükség, hogy Madagaszkár egyedülálló állatvilágának pusztulását megértsük

- mondta James Hansford, a Londoni Zoológiai Társaság tudósa.

Az ember és az elefántmadarak - valamint sok más, ma is létező állatfaj - évezredeken át egymás mellett éltek a szigeten, a madarak csak nagyjából 1000 éve pusztultak ki.

„Úgy tűnik, több mint 9 ezer éven át zavartalanul élt ugyanazon a szigeten az elefántmadár és az ember, aki ezek szerint nem jelentett túl nagy veszélyt a hely állatfajaira az eltelt évezredek nagy részében, ami új ismeretekkel szolgálhat a mai állatvédők számára” - tette hozzá Hansford.

A legalább egytonnás súlyú, állva körülbelül 3 méter magas madarak még a dinoszauruszokénál is nagyobb tojásokat tojtak. A szigeten fajaik, az Aepyornisok és a Mullerornisok más ritka fajokkal, többek között az óriáslemurokkal éltek, melyek azóta szintén kihaltak.

(MTI)