Láttam már humanoid robotot, nem is egyet, de amikor végre kiszabadulnak a technológiai kiállítások steril és mesterséges környezetéből, és egy hangulatos belvárosi étteremben találkozom velük, egészen más viszony alakul ki közöttünk. Eleve izgalmas a kontraszt, ahogy a csúcstechnikát jelző hófehér műanyag hordótestük szinte világít rusztikus hajópadló fölött, és a hangosan kimondott utasításunkra zenélnek és táncolnak egy poharakkal teli hordó mellett, mintha csak lejöttek volna bulizni egyet. Azonnal hihetővé válik, hogy errefelé tart az emberiség, és tényleg van helyük a robotoknak az életünkben.
Hazánkban most kezdődik el ez a folyamat, egymás után mutatkoznak be a gépi segítőtársak. Elsőként a japán Softbank által kifejlesztett Pepper érkezett meg a Netlife Robotics által, pénteken pedig a kínai UB Tech által kifejlesztett CruzR folytatta a sort.
Olyan ez a robot, mint az iPhone volt 2007-ben: elterjesztette a digitalizációt, és később töltötték fel tartalommal
– mondta Orbán Szabolcs a Muzix nevű cég ügyvezető igazgatója az általuk forgalmazott CruzR robotról. „Ez is egy kész termék, egy robotikai platform, amihez appokat és felhőszolgáltatást, tartalmat kell hozzátenni” – folytatta a szakértő.
A CruzR lézeres letapogatással (lidarral), ultrahangos szenzorokkal és kamerákkal navigál a térben, gesztikulálni tud az emberszerű karjaival, nem kelt félelmet az emberekben, érdeklődést viszont igen. Kamerája arcfelismerőként is működik, bár egyelőre nem olyan pontosan, mint egy okostelefon, az eredmény nagyon függ a fényviszonyoktól. Abban viszont profibb, hogy több előre betanított felhasználó arcát képes felismerni, és ennek köszönhetően irodai környezetben is elláthat feladatokat, ahol fontos a jogosultságok kezelése, hogy ki milyen tartalmakhoz fér hozzá, melyik dolgozó indíthat videokonferenciát a felsővezetőkkel.
A humanoid robot a méretes kijelzőjén tud érzelmeket kifejezni, és csöppet sem rémisztő, inkább cuki. Ez főleg annak köszönhető, hogy a CruzR nem próbál emberszerű lenni, mimikájának kifinomultsága a szmájlikéval vetekszik. Valamivel hasznosabb funkció – főleg, ha ügyfélszolgálatosként vetnék be –, hogy a robotok kamerája az emberi érzelmeket is azonosítja. Ez viszont már olyan feladat, amiben a robotnak a felhő szinte korlátlan számítási kapacitására kell támaszkodnia, mert bármennyire is nagy a teste, nincs benne szuperszámítógép.
Ugyanez a helyzet a természetes beszédfeldolgozással, amihez külső segítséget igényelnek a gépek. „Angol, kínai és japán nyelven általában jól értenek a robotok, mert óriási kutatási-fejlesztési apparátus van emögött, a kisebb nyelvek viszont, amilyen a magyar is, lemaradásban vannak” – mondta Galambos Péter, az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központjának igazgatója. Még ezeken a nyelveken is nagy kihívást jelent a szarkazmus, az átvitt értelemben használt kifejezések megértése.
Sok minden visszafogja még a robotokat:
Kémállomásnak is ideálisak ezek a robotok, hiszen tele vannak kamerákkal, és egy cégen belül bármit megtudhatnak, így igen nagy veszélyt jelentene, ha az irányításuk kiberbűnözők kezébe kerülne – fejtette ki Galambos Péter. „Csak kiberbiztonsági szempontból nagyon alaposan auditált robotok fognak bekerülni a komoly cégek irodáiba” – mondta a robotikai szakértő.
Bármennyire is jól hangzik az a riogatás, hogy majd a robotok veszik el az emberek munkáját, ez nagyon hülyén hangzik a mai Magyarországon, ahol legalább nyolcvanezer betöltetlen állás van. Sokkal inkább létrehoznak robotfejlesztői munkalehetőségeket, és amikor felkészültek arra, hogy belépjenek a munkaerőpiacra, akkor is csak segítik majd az emberi kollégák tevékenységét. Addig viszont a gépeknek még rengeteget kell tanulni.
A CruzR bemutatóján az E.ON energiaipari vállalat is részt vett, mert jó lehetőséget látnak benne, és nyitottak arra, hogy hazai fejlesztőcégekkel modern, inteligens megoldásokat dolgozzanak ki. Ha nem lennének ilyen hozzáállású cégek, akkor aligha beszélhetnénk az átlagos hétköznapokban megjelenő robotika hazai forradalmáról, de még előrelépésekről sem.
Már csak az nem világos, hogy ki tanítja meg ezeket a robotokat magyarul. Valamilyen szinten a globális tech cégek is értik a nyelvünket, a Microsoft és a Google beszédfelismerője egyaránt tud magyarul, ezeknél a cégeknél viszont kérdéses, hogy milyen áron adnak hozzáférést a tudásokhoz. Elvileg szóba jöhetne még a T-Systems által kifejlesztett Vanda, amit most a telefonos ügyfélszolgálaton alkalmaznak, és nemrég azt hallottuk róla, hogy a kezdeti 15 ezres szókincse mára 55-60 ezresre bővült, míg a szavak sikeres felismerésének aránya több mint duplájára nőtt, és 91 százalékon áll a mutató.
Az árat inkább ne is firtassuk: milliós nagyságrendről van szó. Ezeket a robotokat inkább szolgáltatásként fogják eladni a cégeknek, egybecsomagolva a kért feladatok ellátásához szükséges fejlesztésekkel, és még jó ideig nem bukkannak fel otthon a konyhában.
Egy valamire már biztosan alkalmas a Pepper és a CruzR robot: hogy szelfit készítsünk velük. Akit nem igazán fogott meg a humanoid robotok technológiája, csak szeretne ilyen menő és modern gépek társaságába kerülni, az szeptember 23-án a Tudományok Fővárosa nevű rendezvényen (a budapesti Erzsébet téren és az Akvárium Klubban) mindkét szerkezettel összefuthat.