A világszerte legtöbbet használt gyomirtószer hatóanyaga, a glifozát károsítja a méhek emésztőrendszerében élő jótékony baktériumokat, így a méhek hajlamosabbak elkapni halálos fertőzéseket – írja a Guardian.

A méhek szerepe kulcsfontosságú a globális élelmiszeriparban, mert a termékeny kétharmadának a beporzásában részt vesznek. Azt már idén tavasszal bebizonyították a kutatások, hogy a neonikotinoid tartalmú rovarirtók ártalmasak a méhekre nézve.

A Monsanto által előállított – és a Roundup nevű gyomirtóban a boltokba kerülő – glifozát ezzel szemben közvetlenül nem hat a méhekre, mert egy olyan enzimet támad, amely csak növényekben és baktériumokban található meg. Egy új kutatás viszont kimutatta, hogy a szer károsítja az emésztőrendszerükben található mikrobákat, amelyek segítik a méhek növekedését és védik őket a kórokozók ellen. Ezzel a glifozát a kutatók szerint hozzájárulhat a méhek globális pusztulásához.

A glifozátról már eddig is lehetett tudni, hogy közvetetten árt a méheknek, hiszen elpusztíthatja a számukra fontos vadvirágokat. A mostani kutatás azonban ennél direktebb hatást is megállapított: azt találta, hogy a glifozátnak kitett fiatal dolgozó méhek gyakrabban pusztultak bele egy gyakori baktériumba, mint a glifozáttal nem találkozott társaik. Ez egybevág azzal a júliusi tanulmánnyal, amely szerint a méhlárvák lassabban növekednek és gyakrabban pusztulnak el a glifozát miatt; illetve egy 2015-ös kutatással, amely arra jutott, hogy a földeken található glifozátkoncentráció csökkenti a kifejlett méhek kognitív képességeit, így nehezebben találnak vissza a kaptárba.

Oliver Jones, a Melbourne-i RMIT Egyetem kémikusa ugyanakkor némi kritikát fogalmazott meg a Guardiannek az új tanulmánnyal kapcsolatban. Szerinte a kutatók által használt glifozátmennyiség túl magas volt a gyakorlatban használthoz képest, így az eredmények csak azt támasztják alá, hogy a szer árthat a méhek mikrobiomjának, de azt nem, hogy ez a való életben tényleg meg is történik.

A Monsanto is tiltakozik, a cég szerint kutatások sokasága bizonyította már be a glifozátról, hogy nem mutatható ki valós veszély az emberekre, az állatokra vagy a környezetre. Ennek a megítélése azonban ellentmondásos és régóta folyik róla vita, ahogy arról mi is írtunk a gabonapelyhekben található glifozátmaradványokkal kapcsolatban.

A méhpusztulás jelenségéről és a probléma súlyáról nemrég a Somogy megyei tömeges méhpusztulás kapcsán írtunk részletesebben.