A piacvezető DJI augusztus végén jelentette be Mavic nevű drónjuk utódját, a Mavic 2-t. Ráadásul két változatban is, a Pro nagyobb érzékelőt és Hasselblad lencsét kapott, a Zoom pedig 2x optikai zoomot. Mi ez utóbbit próbáltuk ki, mert a tesztfelvételek alapján ez is kimagasló képminőségűnek tűnt, optikai zoommal pedig eddig csak a jóval drágább kategóriában találkoztunk. Mint kiderült, jól döntöttünk – a tesztidőszak legfájdalmasabb pillanata az volt, amikor visszaadtuk a gépet.
Először is vegyük sorra a Mavic 2 Zoom adatait:
Az Indexnek egy DJI Phantom 4-es gépe van, és bár volt a kezünkben több, kisebb drón is, a Mavic 2 kompaktsága minden alkalommal lenyűgözött minket. Nem kell hozzá külön hátizsák, se tablet, se szupertöltő, minden cucc belefér egy kis oldaltáskába, vagy bepakolható a hátizsákba a többi kamera mellé. Ez azért fontos szempont, mert például több kéktúrás anyagunkhoz azért nem készült drónos felvétel, mert a kollégák határozottan megtagadták, hogy néhány rövid felvételért cserébe hegyen-völgyön cipeljék napokig a Phantom 4-et és tartozékait.
A távirányítója külsőleg nem sokban tér el a Mavic Próétól, azonban megkapta az OccuSync 2.0-t, így a hatótáv 8 kilométerre nőtt. Az elődjén csak alul és elöl voltak érzékelők, a 2-es széria kapott hátulra, oldalra és felülre is, így elméletben 360 fokban védett, minden irányba lát, és megóvja magát az ütközésektől. Nyilván lesznek majd vicces videók arról, hogy valakik hatalmasakat zuhannak az új géppel is, azonban átlagos használatnál ez valószínűleg ritkán fordul majd elő.
Mindez pedig vegyítve az új követő funkcióval – amiben megadjuk neki, hogy mit/kit kövessen a drón – egészen parádés. Az alábbi felvételen is jól látszik, hogy az Active Track 2.0 segítségével mennyire okosan követett minket a fák között, és bár közben a szívroham kerülgetett minket, sikerrel vette az összes akadályt:
A Mavic 2 Zoom legnagyobb dobása az úgynevezett dolly zoom, más néven Vertigo-effekt. A dolly zoom használatánál a néző szinte belezuhan a képbe, miközben a háttér meghajlik. A hatást úgy érik el, hogy a kamerát fizikailag az egyik irányba mozgatják, miközben folyamatosan zoomolnak a másik irányba. Így a kompozíció központi eleme látszólag ugyanolyan távolságban marad, de a perspektíva változik: a háttér közelít hozzá, vagy éppen eltávolodik tőle. És ha a drónnak megadjuk, hogy mi legyen a kép központi témája, ő meg is csinálja ezt a képet: itt például az épület felé repül, miközben kifelé zoomol.
Olyan ez az effekt, mint a gasztronómiában az erős mustár vagy a chili: elsőre megdöbbentő és figyelemfelkeltő, de ritkán és indokolt esetben használva igen hatásos. Sajnos félő, hogy ez az effekt ezentúl minden második videóban feltűnik majd és kiüresedik. Bővebb magyarázat és példák ebben a videóban.
Az új Mavic képes úgynevezett Super Resolution képeket készíteni, ilyenkor 3x3 fotót fűz össze egyetlen 48 megapixeles képpé. A 8000x6000 pixeles kép elég nagy ahhoz, hogy később kedvünkre keresgélhessünk, nagyítgathassunk benne ide-oda. A könnyebb összehasonlítás kedvéért mutatunk három 100 százalékos kivágást is az eredeti fotóból. (100-as ISO-val lőttük ezt a képet, kattintásra nagyobb lesz.)
A zaj mennyiségén azért látszik, hogy a Mavic 2 Zoomban csak egy 1/2.3" érzékelő van, a Pro változat viszont nagyjából négyszer akkora, 1" érzékelőt kapott. Egészen biztos, hogy ez nem csak a 70 ezer forinttal többet mutató árcédulán, de a fotók minőségén is megmutatkozik.
Hasonló beállításokkal készítettünk egy panorámaképet is fentről, furcsa módon a 8192x4096 pixeles kép jobban sikerült, mint a szuperfelbontású, mert megdöbbentően részletgazdag és éles lett a végeredmény. Bár a panoráma torzításával számolni kell, de a 100 százalékos kivágásoknál szembeötlő kiemelkedő képminőség előtt megemeljük nikonos kalapunkat!
Lehet, hogy megdől az elméletünk a 21. század legidegesítőbb hangjával kapcsolatban, vagyis hogy a kertünk felett zümmögő drón lesz az új csikorgó villamos: a Mavic Zoom nagyon halk, 30 méter magasból már szinte egyáltalán nem hallani. Gyors is, 72 km/óra a végsebessége, sőt a Drone Hungary tesztje szerint 60-nal tud tolatni is. A gép megkapta a Magic Air Quickshot repülési módjait, a bumerángot, az aszteroidát, a drónszelfit és hasonlókat: ezek mind remek, egyetlen gombnyomással működő játékok, amiket ebben a videóban be is mutatunk:
A Mavic 2 Zoom nagyon stabil cucc, szépen lebeg egy helyben, és gyorsan reagál az irányváltoztatásra, legalábbis a mi Phantom 4-ünkhöz képest biztosan. Érezhetően gyorsabb, ez nagyon jó, de volt párszor, hogy leszállásnál ránk hozta a frászt: a megszokotthoz képest jóval hamarabb ereszkedett és közeledett felém, de végül nagyon szépen le lehetett tenni.
Az aksija 31 percet bír papíron, persze ezt az időt nem lehet teljesen kihasználni, mi mindig hagyunk 25-30 százalékot arra az esetre, ha távolabbról jövünk vissza egy drónnal. De érezhetően nőtt a repülési idő: amíg a Phantom 4-gyel nagyjából 15 percet repülünk ideális körülmények között, addig a Mavic 2 Zoommal 20-25 percet is a levegőben töltöttünk – miközben egy kisebb eszközről van szó. Nagyon jól jön, ha mondjuk egy nagyobb területről szeretnénk minél többféle képet vagy videót készíteni: a zoomolási lehetőség és a nagyobb repülési idő elég jó kombináció.
Erre nehéz egyértelmű választ adni, de miután végigkérdeztünk a szerkesztőségben néhány kollégát, arra jutottunk, hogy megéri az árát. A képminőség sokszor eléri egy tükörreflexes fényképezőgép által nyújtottakat, miközben egy rendesebb objektív is kerül ennyibe, aminek a végére nincs egy fényképezőgép kötve, ráadásul nem is repül el 8 kilométerre. Az új iPhone Xs modellek ennél mind drágábbak, és ha tömegek adnak akár 600 ezret érte, ezért a drónért sem sok a 400 ezer. Ha azt nézzük, hogy a kicsit kisebb, jobbra-balra nem forgatható gimballal szerelt, rövidebb repülési idejű, optikai zoom nélküli, kevésbe stabil Mavic Air is 270 ezer, akkor meg pláne.
Ugyanakkor ennyi pénzből azért vehetünk akár több használt robogót is, vagy egy új kanapét és tévét a nappaliba, esetleg elmehetünk pár hétre egy Nápoly melleti kis szigetre, robogózhatunk naphosszat fel-alá, körbehajókázhatjuk egy gumicsónakkal, és felmászhatunk a rajta fekvő hegy tetejére körbenézni. De éppen ott fogjuk majd igazán érezni ennek a remek kis drónnak a hiányát.
Az eszközt a DJI hivatalos magyar márkakereskedése, a DJI | ARS Budapest biztosította számunkra.