Finommotoros képességekkel rendelkezett a neandervölgyi ember: anatómiai leletek alapján megállapították, hogy nagyon precízen volt képes használni a kezeit – írja az MTI. A neandervölgyi ember 400-40 ezer évvel ezelőtt élt, a modern emberrel (Homo sapiens) párhuzamosan.

Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem és Gerhard Hotz, a Bázeli Természettudományi Múzeum munkatársa vezetésével lemérték és kielemezték neandervölgyi emberektől származó kézcsontok úgynevezett entéziseit, vagyis azt a területet, ahol az inak és a szalagok a csontokhoz kapcsolódnak. Ezeket összehasonlították a múzeum tulajdonában lévő, a bázeli kórházi temetőből származó csontvázakon lévő entézisekkel. "Ebben az egyedülálló, a 19. századból származó gyűjteményben azonosított csontvázak vannak, az elhunytak életkörülményeire és foglalkozására vonatkozó információkkal" – mondta Hotz.

Az erőteljes fogásnál a kéz teljes belső felülete és az ujjak is bevetésre kerülnek, a finom fogásoknál a hüvelyk- és mutatóujj ujjbegye. Az összehasonlítás segítségével a kutatók meg tudták állapítani, hogy a neandervölgyiek mindennapjaik során főleg erős markolófogást vagy finom, precíziós fogásokat végeztek, tehát az entéziseik egy kovács vagy egy varrónő entéziseinek felelnek meg.

Az eredmények szerint a hat vizsgált neandervölgyi csontváz egyikén sem láthatóak olyan nyomok, amelyek főleg az erőteljes fogás gyakorlására utalnának – írja közleményében az egyetem.

A modern emberhez hasonlóan a neandervölgyiek kompetens eszközkészítők és -használók voltak, akik mindennapi tevékenységeik során precíz kéz- és ujjmozgásokat végeztek

– foglalta össze az eredményeket Harvati.

A neandervölgyi ember finommotoros képességeire már az eszközei is utalnak: például olyan csonteszközöket alkalmazott szőrme megmunkálására, amelyek használatához precíz fogásra volt szükség. Az eddig nem volt tisztázott, hogy ezek az eszközök mindennapjaik részei voltak-e, vagy csak elszigetelt esetekben használták őket.