Egy ideig úgy gondolták a csillagászok, hogy sikerült megfejteni a világegyetem egyik legnagyobb rejtélyét, és a fekete lyukakban lelhető fel az univerzum hiányzó sötét anyaga, de a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták ezt a 2015-ös elméletet. A fekete lyukak és a sötét anyag kapcsolatát eredetileg akkor kezdték gyanítani, amikor két fekete lyuk összeütközésekor gravitációs hullámok keletkeztek.

A 2014-től felfedezett 740 legfényesebb szupernóva statisztikai elemzése és azon tény alapján, hogy egyikük sem tűnt „egy rejtett fekete lyuk gravitációs lencséje által felnagyítottnak vagy megvilágítottnak”, a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az ősi (primordiális) fekete lyukak az univerzum sötét anyagának legfeljebb 40 százalékát alkothatják. Ilyen ősi fekete lyukak csak az ősrobbanás első milliszekundumaiban keletkezhettek.

Az eredményeik szerint az univerzum egyetlen sötét anyaga sem áll súlyos fekete lyukakból, vagy más hasonló objektumokból

- ezt írja a PhysOrg tudományos portál.

A sötét anyag a csillagászat egyik legnagyobb rejtélye, mert bár az univerzum anyagának 84,5 százalékát alkotja, a kutatók még csak csak közvetett bizonyítékokat találtak létezésére. Nyilvánvalóan ez az anyag tartja össze a galaxisokat, amelyek forgómozgásuk miatt gyakorlatilag szétrepülnének: plusz tömeget ad nekik. A sötét anyag valószínűleg ötször gyakoribb, mint a normál anyag, de nem bocsát ki fényt vagy detektálható sugárzást, csupán a gravitációs hatása észlelhető.

Egyes elméletek szerint a sötét anyagnak több típusa van, viszont ha a sötét anyag több össze nem függő alkotóelemből áll, akkor minden egyes alkotóelemnek külön eredetmagyarázata lenne, és ez nagyon összetetté tenné a modellt.

„Visszatértünk az alapvető vitához. Mi a sötét anyag? Ugyanakkor kifutunk az opciókból. Ez a jövő generációinak kihívása”

- mondta Uros Seljak, a UC kutatója.

A tudósok eredményeikről a Physical Review Letters című lapban számoltak be.

(MTI)