Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) munkatársának vezetésével készült felmérés a magyar gyerekek elhízását vizsgálta.
A súlyos elhízás előfordulása összefügg a család szociális és gazdasági helyzetével is. A legmagasabb előfordulási arányokat az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiókban találták a kutatók, a legalacsonyabb százalékokat Közép-Magyarországon.
Az elhízás kezelése összetett, több szakember együttműködését igénylő feladat. Már gyerekkorban is több krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát növeli. Az elhízás négy-ötszörösére növelheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, az asztma előfordulásának esélyét, illetve magas vérnyomást és depressziót is előidézhet. Ezenfelül az érintett gyerekek az iskolában is a kortársaik bántalmazásainak célpontjai, rosszabbak a tanulmányi eredményeik, és többet hiányoznak az iskolából, mint a normális súlyú társaik.
A túlsúly és az elhízás, valamint a megjelenő társbetegségek az egészségügyi ellátórendszert is megterhelik. Egy nemrég megjelent, az ír viszonyokat elemző tanulmány szerint az egész életen át jelentkező kiadások átlagosan gyermekenként nagyjából 16 ezer euróra tehetők, vagyis
az elhízás kezelésének összköltsége a GDP 1,6 százalékát teszi ki.
Az OGYÉI közleménye szerint az arányok Magyarországon is hasonlók lehetnek. Több szakmai szervezet – köztük a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Magyar Elhízástudományi Társasága (MET), a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) és a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) – egy közös szakmai cselekvési tervet készít elő, ami sokat javíthatna az elhízott gyerekek ellátásán.
Figyelembe véve az állapot súlyosságát és a szövődmények kialakulásának magas kockázatát, az egészségügyi ellátórendszer figyelme érthető módon a súlyosan elhízott gyermekek kezelésére irányul. A nagyobb esetszám miatt viszont nagyobb egészségügyi és gazdasági terhet jelentenek a kevésbé elhízott gyermekek, akik sokszor teljesen elkerülik az ellátórendszert.