A Kínai Tudományos Akadémia kutatói génszerkesztéssel és őssejtek alkalmazásával két anyától származó, egészséges egereket hoztak létre. A jól fejlődő állatoknak utódaik is születtek. A szakérték két apától származó egereket is létrehoztak, de azok csak néhány napig éltek.
A kínai kutatók azt akarták feltárni, hogy miért olyan bonyolult egyes állatoknál a szaporodás azonos nemű szülők esetén. A Cell Stem Cell című szaklapban ismertetett tanulmány eredményi azt sugallják, hogy őssejtekkel és célzott génszerkesztéssel le lehet győzni az azonos neműek reprodukciója előtt álló akadályokat. A kutatók ugyanakkor elmondták, hogy a módszer nem alkalmazható embereken, vagyis nem ez fogja megnyitni a kaput a melegek utódnemzése előtt.
Egyes hüllők, kétéltűek és halak egy szülővel is szaporodnak, de az emlősöknél ez mesterséges megtermékenyítéssel sem olyan egyszerű. A kutatók szerinta csíravonal-fejlődésben egyes anyai és apai gének kikapcsolnak az úgynevezett genomikus imprinting miatt, aminek hatására egy gén máshogy viselkedik, attól függően, hogy az anyától, vagy ha az apától kerül az utódba. A genetikai anyagot egyik szülőtől sem öröklő utódok abnormálisan fejlődnek vagy életképtelenek lesznek.
A Csi Zsu vezette kutatócsoport haploid őssejteket (ESC), azaz egyetlen kromoszómakészlettel, egy szülőtől származó DNS-sel rendelkező embrionális őssejteket használt. Génszerkesztéssel törölték a női szülő DNS-ét tartalmazó haploid embrionikus őssejtekből származó genom három imprintált térségét, és befecskendezték őket egy másik nőstény egér petesejtjébe.
210 embrióból 29 élő egér született. Az egerek egészségesek voltak, felnőtté váltak és saját utódaik születtek.
Két apa esetében jóval bonyolultabb egeret létrehozni, mert ilyenkor hét imprintált térséget kell törölni. A szerkesztett haploid őssejteket egy hím egér spermájával egy sejtmaggal bíró petesejtbe injekciózták. Az embriókból eltávolították a női genetikai anyagot – csak a hímek genomikus DNS-ét tartalmazta –, és a béranyákba ültették őket. A megszületett utódok 48 órán belül elpusztultak.
Azum Surani, a Cambridge-i Egyetem epigenetikai specialistája lenyűgözőnek tartja a kutatást, de hangsúlyozta, hogy az eljárásban túl sok a génmanipuláció, így nem használható azonos nemű szülőktől származó gyerekek létrehozására.
(MTI)
(Borítókép: Az anyaegér a kicsikkel - fotó: Leyun Wang)