Az európai hekkerek, bütykölők és kutatók kitalálták, hogyan lehetne megmenteni a pusztulása felé száguldó emberiséget: a többség által csak hitvány mocsoknak tartott dolgokból ételt készítenek, az ételnek tartott dolgokból viszont valami egészen mást. A Maker Faire Rome kiállításon néztünk körül, ahol a fenntartható fejlődés és az újrahasznosítás is kiemelt téma.
Lesújtó képet festett a világról az ENSZ október elején kiadott klímajelentése, és bő egy évtizedet adott arra az emberiségnek, hogy megszabaduljon a klímaváltozást okozó problémahegyektől. Ennek egy igen tetemes részét képezi az élelmiszeripar és a fogyasztók pazarló működése.
A világ élelmiszer- és agráripara közel 1000 milliárd dolláros éves pénzügyi veszteséget termel, és az üvegházhatást okozó gázok 8 százalékát állítja elő
Erre is sokan keresték a választ a római Maker Faire rendezvényen, ami alapvetően egy óriási kütyühekker-találkozó, ezernyi kiállítóval, de a robotokon és drónokon kívül igyekeznek valódi problémákkal is foglalkozni.
Vajon tényleg a reggelinkből kell majd inget varrni, hogy elkerüljük a Föld pusztulását?
Ezen a kérdésen gondolkoztam, amikor megláttam az olasz BioFabLab műhely bio-öko ruhadarabját, egy inget, ami úgy néz ki, mintha leheletvékonyra vágott érlelt sonkákból varrták volna össze.
A kedves olvasóra bízom a döntést, hogy ez lenne-e az undorítóbb verzió, vagy az a tény, hogy baktériumok és gombák összjátékával sikerült legyártani ezt a furcsa tapintású anyagot, ami egyébként teljesen vegán, és lelkifurdalás nélkül kidobhatjuk, mert elég gyorsan lebomlik.
Valamivel jobb tervnek tűnik, hogy táskát készítsenek belőle, és azzal teszteljék az emberek reakcióit egy későbbi közösségi finanszírozási kampányban, mert így talán még hasznos funkciója is lenne az anyagnak: valószínűleg a tolvajok sem fogdosnak szívesen Alien-bőrt.
Az már biztos, hogy ha mégis ilyen gombafonalas kamubőrt kell majd hordani a fenntartható fejlődés érdekében, akkor a túlnépesedés problémája is egy csapásra megoldódik, mert megszűnik minden testi kontaktus, és magányosan halunk meg vagy -ki.
Az újrahasznosítás égisze alatt bemutatott agyafúrt biotechnológiai találmányok és termékek minden érzékszervünket igénybe vették a kiállításon, ami jól mutatja, hogy micsoda nehézségeket hoz a jövő. A szöcskéből készült keksz és tészta ma már nem is akkora újdonság, nincs extrém íze az alaposan feldolgozott ízeltlábúnak, és különben is, az egykor alávaló tápláléknak tartott rákfélék ma már az étlapok legelőkelőbb szekcióját erősítik.
Arra viszont nehéz lelkileg felkészülni, hogy afrikai tavakból kiszedett cianobaktériumokat szürcsölgessünk, hiába mondták az Apulia Kundi szakértői, hogy a Spirulina igazából alga, és állítólag már az aztékok is ezt szedték bérescsepp helyett.
Már csak az hiányzott volna, hogy mindezt az Agrimax által legyártott, erősen szénaillatú poharakban szolgálják fel, ami nem véletlenül olyan, amilyen. Agáripari hulladékból készült bioműanyag, ami megfelelő páratartalom esetén egy év alatt lebomlik. A komoly uniós támogást élvező projektben most arra keresik a választ, hogy vajon az alapanyagokból tényleg megéri-e ilyen értékesebb tárgyakat készíteni, van-e jól skálázható és hatékony gyártási módszer, vagy jobb hagyni a fenébe az egészet, és ezentúl is elásni vagy elégetni az alapanyagot.
Miután megkóstoltuk a Chokkino kakaóból készült kávéját, amiben az éttermeknek szánt speciális kakaós-presszógép volt a pláne (a kakaóport keverni kell, nem átfőzni, mint a darált kávét), már meg sem lepődünk azon, hogy pár standdal odébb gombakávét kínálnak. Ebben azért volt egy ügyes csavar, mert nem valami gyomorforgató löttyöt találtak ki, hanem a kávéipar szemetét hasznosították.
A firenzei csapat először begyűjti a kávébabok héját, ami a helyi kávépörkölő üzemben felhalmozódik a gyártás során, és korábban még fizetni is kellett nekik azért, hogy szemétként elszállítsák az egészet. Ezután pedig a kávézókból gyűjtenek be havonta két tonna zaccot, a keveréket pedig beoltják micéliummal, azaz gombafonállal. Végül becsomagolva Funghi Espresso néven piacra dobják, hogy a vevők otthon tudjanak maguknak laskagombát termeszteni.
De még a kávéalapú gombapörkölt otthoni főzése is megoldható ételmaradékokból, az Elefántcsontpartról érkezett Lono nevű cég napelemes komposztálója ugyanis egy teli tartály maradékból két óra főzésre elegendő gázt állít elő baktériumok segítségével, ami havonta egy grillpartira talán éppen elegendő, bár ők inkább az afrikai környezetszennyező főzési módszerek kiváltására találták ki az eszközüket, hogy ezáltal is kevesebb fát kelljen kivágni.