Hatalmas, 4,3 milliárd eurós pénzbírsággal sújtotta még a nyáron a Google-t az Európai Bizottság az Android erőfölényével való állítólagos visszaélés miatt. A Bizottság szerint a Google megsértette az uniós versenyszabályozást azzal, hogy előírta a telefongyártóknak, csak akkor kerülhet az androidos készülékeikre a hivatalos Google Play alkalmazásbolt, ha egyúttal a Google keresőjét teszik alapértelmezetté, és előre telepítik az appjait.
A múlt héten fellebbezést nyújtott be a Google az EU-s bírság ellen az EU törvényszékéhez, de addig is, míg jogerősen nem rendeződik a bíróságon az ügy, a techcég megszünteti az úgynevezett app-bundlingot az androidos telefonokon, és ehelyett jogdíjat fog szedni ezután azoktól a telefongyártóktól, amelyek alapból feltelepítik a Google alkalmazásait a készülékeikre. Minderről keddi blogposztjában számolt be Hiroshi Lockheimer, a Google platform üzletágának alelnöke.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy miért van (volt) a Google-nek nagy befolyása az androidos piac szereplőire. Az Android maga egy a Google által fejlesztett, de bárki által felhasználható, nyílt és ingyenes platform, ami azonban önmagában csak egy lecsupaszított, fapados mobilos operációs rendszer, mindenféle hasznos app nélkül. A rendszer lelkét a sokak által alapfelszerelésnek tekintett Google-alkalmazások és -szolgáltatások (a Google Mobile Services nevű, 11 appból álló csomag – Chrome, Google Maps, Gmail, Google Docs stb.) adják, ezeket eddig minden gyártónak a Google-től kellett licencelnie, ahogy magát az Android márkanevet is. Azt, hogy ki kaphatta meg az amúgy ingyenes licencet, a Google döntötte el, márpedig kompatibilitási problémákra hivatkozva általában nem adtak licencet más, a sajátjuktól jelentősen eltérő Android-változatokhoz.
Az Európai Bizottság a következők miatt bírságolta meg a Google-t:
Az EU tehát nem az Android tetemes piaci fölényét kifogásolta, hanem leginkább azt, amire ezt a kiérdemelt előnyt a Google felhasználta: a Google Chrome és a kereső fölényének megőrzésére és megerősítésére egy másik piacon, a keresők piacán. Azzal ugyanis, hogy a Google a kereséseket a saját rendszerébe csatornázza, egyúttal a saját hirdetéseinek biztosít közönséget, vagyis irdatlan mennyiségű bevételt garantál saját magának. (Az egész ügy egyébként nagyban emlékeztet arra, amikor a kétezres évek környékén a Microsoft a Windows abszolút fölényével visszaélve pörgette fel az Internet Explorer piaci részesedését, míg a versenyjogi hercehurca végén fel kellett ajánlania a böngészőválasztás lehetőségét.)
A Google tehát most úgy döntött, hogy 2018. október 29-től kezdve fizetnie kell az EU-s piacra szállító okostelefon- és tabletgyártóknak a Google által forgalmazott alkalmazásokért, amivel az Android fejlesztési költségeit kívánja fedezni a techóriás. (Maga az Android operációs rendszer viszont továbbra is ingyenes marad.) Másodsorban leválasztják a Google keresőt és a Google Chrome böngészőt az alkalmazáscsomagról, azaz nem lesz alapértelmezett böngésző a mobilokban a Chrome, külön-külön kell licencelni mindkettőt. Végezetül új gazdasági partnerségi szerződéseket kötnek a gyártókkal az új helyzethez igazodva.
A Google tájékoztatta az Európai Bizottságot is ezekről az intézkedésekről.