Tíz év munka, egymillió processzormag, 1200 egymáshoz kapcsolódó áramköri panel: ennyit tettek bele abba a szuperkomputerbe, mely az emberi agy működését igyekszik imitálni. A hatalmas neuronhálózat-szimuláció abba az óriásprojektbe illeszkedik, melyben egy teljes virtuális emberi agyat akarnak létrehozni. Ez még elég messze van: a mostani szuperkomputer még mindig csak az agyműködésünk 1 százalékával ér fel, de az egéragy komplexitása már megvan.
Nem ez az eddigi legnagyobb szuperszámítógép, de a legnagyobb, amivel az emberi agy működését igyekeznek szimulálni. Ezzel ez a legjelentősebb úgynevezett neuromorfikus számítógép: a műfaji sajátosság, hogy a komputer a neuronkisüléseket utánozza.
A „Dubbed Spiking Neural Network Architecture”, röviden SpiNNaker nevű szuperszámítógépet a Manchesteri Egyetemen fejlesztették ki Angliában. A projekt a vezetői szerint lényegében a hagyományos számítógépek működésének újragondolásán alapszik. Sok szempontból inkább az emberi agy működését utánozza, miközben létrehozza az agyban lévő neuronok modelljeit. Újdonsága, hogy minden eddigi gépnél több neuron működését tudja valós időben szimulálni: ez jelenleg egyetlen pillanatban 200 billiárd neuronaktivitást jelent.
Mindez az európai uniós Human Brain Project része. A végső cél, a virtuális agy létrehozása azonban még messze van, egyelőre az emberi agy neurális működésének csak egyetlen százalékát képes szimulálni ez a legnagyobb elme-szuperszámítógép is, igaz, az egéragy komplexitása már most is megvan – ez azért jelzi az emberi agy működésének nehezen elképzelhető komplexitását is. Terv persze a folyamatos továbbfejlesztés, de a SpiNNakernek már most is van gyakorlati haszna: egyes agyterületek, például az agykéreg vagy a Parkinson-kór által is érintett törzsdúcok működését szimulálják vele, a remények szerint az agyi rendellenességekről is több mindent meg lehet majd tudni a segítségével.