Az új eredmény egy nagyon ősi, 13 és fél milliárd évesre taksált csillag felfedezése. Ez lényegében a csillagok legelső generációja, az égitest anyaga közel teljes mértékben az alig 300 millió évvel korábbi ősrobbanásból származik. Az ősrobbanás utáni első csillagok csak hidrogénből, héliumból és egy kevés lítiumból álltak, a többi fém csak a későbbi szupernóva-robbanásoknak köszönhetően jött létre.

Korábban még nem találtak olyan csillagot, amelyik annyira kevés fémet tartalmazott volna, mint ez a most felfedezett – írja az Independent.

Az új, 2MASS J18082002–5104378 B nevet kapó égitest egy kettőscsillag nagyobbikja. A Tejútrendszernek ugyanabban a részében van, mint a mi Napunk, ami azt is jelzi, hogy galaxisunknak ez a darabja vagy 3 milliárd évvel idősebb csillagokat tartalmaz, mint idáig hitték. A felfedezés a kutatók szerint utat nyithat még ennél is régebbi csillagok megtalálásához, olyanokhoz is akár, melyek anyaga kizárólag az ősrobbanásból származik.

A John Hopkins Egyetem csillagászai szerint 10 millióból csak egy csillag lehet hasonlóan ősi  – ha valaki pontosabb számot szeretne, vegye figyelembe, hogy a ma aktuális, többé-kevésbé mértékadó  becslések szerint úgy 2 billió galaxis lehet az univerzumban, egyetlen galaxisban pedig átlagosan 100 millió csillag.

One of Milky Way’s Oldest Stars Discovered https://t.co/7jeHfxsaIK pic.twitter.com/jOZI3gltE4

— Techviral.Info (@Techviralinfo) November 7, 2018