Az igazinál is több energiát igényel a kriptovaluták bányászata egy új tanulmány szerint – írja az ITcafé a Buzzfeed News cikke nyomán.

A valós bányászat során az emberek bizonyos fémfajták után kutatnak, és ezeket nyilván nem elég megtalálni, fel is kell dolgozni. Ez a folyamat költséges a befektetett energiát tekintve, és a Nature Sustainability szaklapban megjelent elemzés szerint egy dollárnyi arany, réz, drága fém vagy ritkaföldfém rendre 5, 4, 7, illetve 9 Megajoule (MJ) energiabefektetést igényel. A fémek közül egyedül az alumínium tekinthető ebből a szempontból lényegesen drágábbnak, itt 122 MJ-lal kell számolni.

A kriptovaluták bányászata meglepő módon energiaigényesebb, mivel 1 dollárnyi Bitcoin, Monero, Ether és Litecoin rendre 17, 14, illetve 7-7 MJ-nyi energiába kerül. A probléma már látszik az adatokból, de Max Krause és Thabet Tolaymat, a tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy a vizsgált két és fél éves periódusban az említett négy kriptovaluta szén-dioxid-kibocsátása is 3 és 15 millió tonna között lehetett. Itt azért számolnak nagy tartománnyal, mert nem mindegy, hogy a bányászógépek hol dolgoznak, ugyanis az áramot környezetbarátabb módon is elő lehet állítani. Ugyanakkor sejthető, hogy a vizsgált időszakban a legtöbb bányászfarm Kínában dolgozott, ahol nagyrészt fosszilis energiahordozókból állítják elő az energiát, annak pedig nagy a szén-dioxid-kibocsátása.

Érdemes még kiemelni, hogy az elemzés nem veszi figyelembe a bányászfarmok hűtését, vagyis nem számol azzal, hogy a nagyobb méretű gépeknél már a megfelelő hőmérséklet szinten tartásához is igen sokat fogyasztó ipari berendezések kellenek, vagyis az energiafelhasználás a közvetett igények miatt még nagyobb lehet.

(Borítókép: Bitcoin bánya Kínában - fotó:  Qilai Shen / Bloomberg / Getty Images  Hungary)