A kutyáknak is vannak bizonyos szintű metakognitív képességeik, vagyis tisztában vannak azzal, ha nincs elég információjuk egy probléma megoldásához és emiatt igyekeznek több információhoz jutni, hasonlóan a főemlősökhöz.

A németországi Max Planck Történettudományi Intézet DogStudies laboratóriumának kutatói a Learning & Behaviorben publikálták a kutatási eredményeiket. A projektet vezető Juliane Bräuer és kollégája, Julia Belger két különálló, V alakú védőfalat állított fel, amik mögé egyikük egy jutalmat – ételt vagy játékot – rejtett el, miközben a másik fogta a kutyát. Az esetek egy részében az állat látta, hogy melyik fal mögé rejtették a jutalmat, néha viszont nem.

A kutatók azt vizsgálták, hogy a kutyák milyen gyakran néztek be a falon lévő lyukon választás előtt. Arra voltak kíváncsiak, hogy a csimpánzhoz és az emberhez hasonlóan a kutya is végez-e ellenőrzést, ha nem látta, hogy hová helyezték a jutalmat. Ez ugyanis azt mutatná, hogy az állat tisztában van azzal, hogy nem tudja, hol van a jutalom – ami egy metakognitív képesség –, és ezért megpróbál több információhoz jutni választás előtt.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a kutyák hajlamosak elszántan keresni az extra információt, amikor nem látják, hogy hol van elrejtve a jutalom. [...] Az a tény, hogy a kutyák inkább akkor ellenőriztek, amikor nem volt tudomásuk a jutalom hollétéről, metakognitív képességekre utal, mivel teljesül a tudásról rendelkezésre álló tudás egyik feltétele.

– mondta Belger.

Az ellenőrzés ugyanakkor nem járt mindig együtt sikeres választással.

1. Az első típusú tesztnél a kutatók ételt, vagy játékot rejtettek el a falak mögött. Amikor a kutyák úgy választottak, hogy előtte belestek a lyukon, akkor gyakrabban választottak helyesen, mint amikor nem. Az állatok gyakrabban ellenőriztek a játékok keresésekor is, ami azt sugallja, hogy valamennyire rugalmasak a keresési szokásaikban, és nem rutinviselkedésről van szó.
2. A második tesztben azonban, amikor egy nagyon vagy egy kevésbé finom falatot rejtettek el a kutatók, akkor még az ellenőrzéssel együtt is meglehetősen rosszul teljesítettek a kutyák. A kutatók szerint azért, mert az állatok annyira izgalomba jöttek a jutalom keresésétől, hogy nem tudták megállni, hogy ne a hozzájuk legközelebbi falat válasszák, még akkor is, ha látták, hogy a jutalom valószínűleg nem ott van.
3. A teszt harmadik változatában az állatok mindig látták, hogy a kutatók hova tették az ételt, de csak 5 másodperccel, vagy 2 perccel később engedték nekik, hogy begyűjtsék a jutalmat. Érdekes módon az állatok nem ellenőriztek gyakrabban a hosszabb idő eltelte után, még ha ilyenkor kevésbé is voltak sikeresek az étel megtalálásában.

Az eredmények alapján ugyan a kutatók nem tudják egyértelműen kijelenteni, hogy a kutyák rendelkeznek metakognitív képességekkel, de annyi biztos, hogy erre utaló viselkedést észleltek náluk. A szakemberek szerint ebben a tesztben a kutyák a látásukra és a szaglásukra is hagyatkozhattak az információgyűjtés közben.

A jövőben szeretnénk elvégezni egy olyan tesztet, amelyből kiderül, hogy a kutyákat milyen tényezők befolyásolják annak eldöntésében, hogy a szaglásukra, vagy a látásukra támaszkodjanak-e inkább.

– mondta Bräuer.

(Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár az állatok sejthetik, hogy nem tudnak valamit, egy pszichológiai jelenség, az úgynevezett Dunning–Kruger-hatás szerint minél hülyébb valaki, annál okosabbnak hiszi magát – vagyis a főemlősök metakognitív képességei annyira fejlettek is lehetnek, hogy az a saját nemtudásukat erősíti. A szerk.)

(MTI)