A tudományos munka elmélyítéséhez együttműködési megállapodást kötött a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ és a kínai tunhuangi kutatóközpont hétfőn Budapesten. A megállapodást Monok István főigazgató és Lo Hua-csing igazgatóhelyettes írták alá az MTA székházában.
Büszkék vagyunk arra, hogy magyar emberek is részt vettek Tunhuang és környékének geológiai, földrajzi, néprajzi, nyelvészeti feltárásában.
– mondta a köszöntőjében Monok István. Az együttműködés jegyében az expedíciók emlékeiből kiállítás nyílik hétfőn, Magyarok a Selyemúton címmel. A Góbi sivatag szélén fekvő Tunhuang a Selyemút karavánjainak fontos megállóhelye és ellenőrző pontja volt.
Beszédében Monok kitért arra, hogy az Akadémiai Könyvtár alapítása óta folyamatosan gazdagodó Keleti Gyűjteménnyel rendelkezik. Ebben több, a világon egyedülálló kézirathagyaték található. Kína az egyik nagyhatalom, amelynek emlékeit megőrizték a gyűjteményben.
Az akadémia alapítójának idősebb fia, gróf Széchenyi Béla által vezetett expedíció (1877-1880) írásos emlékeinek jelentős részét is a könyvtárban őrzik, Stein Aurélnak (1862-1943) a Selyemút mentén folytatott több évtizedet felölelő régészeti és kartográfiai munkásságával egyetemben. A Magyarországon őrzött hagyaték mellett a British Museumban is találhatóak dokumentumok.
A főigazgató szerint ahhoz, hogy megismerjék, mi van ezekben a dokumentumokban, a magyar szakértők mellett szükség van az ott élő kínai szakértők tudására is. Ez alapozta meg az együttműködést a két intézmény között.
Monok az együttműködés további részleteit is ismertette:
Lo Hua-csing arról beszélt, hogy a Selyemút – a Kínát a Földközi-tenger mellékével összekötő eurázsiai útvonal – a Nyugat és a Kelet nagy civilizációinak találkozási pontja volt. Széchenyi 1879-ben vezetett expedíciója eljutott Tunhuang környékére és hozzájárult az emlékek feltáráshoz. Ezután Stein Aurél folytatta elődeinek munkáját, így az azóta a világörökség részeként számon tartott barlangszentélyeket a nagyközönség is megismerhette. A felfedezések során keletkezett dokumentumok megismerésére, a tudás elmélyítésére hozták létre a megállapodást.
(MTI)