Magyar idő szerint november 26. hétfőn este 20:54-kor landolt a Marson az InSight űrszonda. Ez lesz az első alkalom, hogy a Mars mélyét vizsgálják a kutatók, és amit ott találnak, az a Föld keletkezésének megismeréséhez is közelebb vihet. Összeszedtük, mi mindent érdemes tudni az InSightról és az egész projektről, majd élőben közvetítettük a landolást.
A landolás előtt írtuk:
Bár manapság a Marssal kapcsolatban a legnagyobb érdeklődés az emberes missziókat övezi, ezek ma még mindig inkább a sci-fi és a valóság határán egyensúlyoznak, hiába költözne át Elon Musk már hét év múlva a szomszédba. Sokkal közvetlenebb izgalmakat szolgáltatnak viszont az ember nélküli landolások, amelyek mögött elképesztő mérnöki teljesítmény van és óriási tudományos jelentőséggel bírnak.
Hiába gondolhatnánk, hogy 2018-ban egy újabb Marsra szállás már meg se kottyan, hiszen 2014-ben egy üstökösre is sikerült leszállni, idén meg már sportkocsit lődöztünk az űrbe, valójában még ma is meglehetősen nehéz mutatványnak számít landolni a szomszédos bolygón – nem csoda, hogy ez még mindig csak a NASA-nak sikerült igazán jól, és az összes kísérlet több mint fele végződött kudarccal.
A legnagyobb nehezítő körülmény, hogy a ritka marsi légkörben nagyon nehéz annyira lelassítani a felszín felé száguldó szondákat, hogy landolás helyett a küldetésük ne egy becsapódással érjen gyors véget.
Egy leszállóegység három fázisban jut el a bolygóra, miután elérte annak légkörét. Ezek a fázisok a belépés, a az ereszkedés és a landolás (entry, descent, landing, EDL). A folyamat viszont összességében több ezer lépésből áll, és mindegyiknek tökéletesen kell működnie ahhoz, hogy a leszállás sikeres legyen.
Nagyjából így fog ez kinézni az InSight esetében:
A felbocsátása óta megtett 484 millió kilométer megtétele után az InSight az Elysium Planitia nevű síkságra fog leszállni. Ez egy kimondottan unalmas, eseménytelen környéknek számít, és a mérnököknek kifejezetten ilyenre is volt szükségük, hiszen a szonda nem krátereket, hegyeket és hasonló felszíni képződményeket fog vizsgálni, hanem a bolygó belsejét, amihez leginkább védettségre és zavartalan körülményekre van szükség. A landolást a kaliforniai Pasadenából, a NASA Jet Propulsion Laboratory központjából felügyelik.
Az első ember készítette szerkezet egy nap híján napra pontosan 47 éve, 1971. november 27-én érte el a Marsot, a szovjet Marsz–2 leszállóegysége sokkal inkább lezuhant a bolygóra, mintsem leszállt. A hat nappal később érkező Marsz–3-nak már sikerült a landolás, de mindössze 20 másodperccel később elnémult. Az első sikeres Mars-missziót a NASA két Viking-űrszondája hozta el 1976-ban. Ezt az évtizedek során még több sikeres és néhány sikertelen landolási kísérlet követte.
Az utolsó egyértelműen sikeres leszállást a Curiosity hajtotta végre 2012-ben, egyben ez a marsjáró az egyetlen ma is aktív leszállóegység a bolygón. A 2004-ben landolt Opportunity egészen sokáig húzta, de idén júniusban elnémult, és bár szeptemberben megtalálták, életjelet azóta sem ad magáról.
A legutóbbi próbálkozás az európai ESA és az orosz Roszkoszmosz közös ExoMars projektjének első felvonása volt 2016 októberében, de a Schiaparelli kísérleti leszállóegységgel egy perccel a landolás előtt megszakadt a kapcsolat, és az egy rendszerhiba miatt a bolygóba csapódott.
A tervek szerint a következő években sem maradunk Marsra szállás nélkül, 2020 nyarán három leszállóegység is elindulhat a szomszéd bolygó felé: a NASA a Mars 2020 munkanevű misszióban indítana útnak egy új marsjárót; a kíanaiak ugyanekkorra tervezik a maguk Mars-küldetését, amely során egy bolygó körüli pályára állítandó szonda mellett egy marsjárót is elindítanának; az ExoMars projekt második lépcsője keretében pedig egy európai-orosz marsjáró is ekkor indulhat útnak.
Az InSight az amerikai NASA és az európai ESA űrügynökségek közös fejlesztése. Bő fél éve, május 5-én indították útjára a kaliforniai Vanderberg légi bázisról, egy Atlas V-401 hordozórakétán. (Ez volt egyébként az első bolygóközi küldetés, amely nem Floridából indult.) Eredetileg 2016 tavaszán indult volna, de két évvel elhalasztották, miután kiderült, hogy meghibásodott az egyik műszere.
A szonda a két nagy napelemes panel kinyitása után 6 méter hosszú, 1,6 méter széles, nagyjából egy méter magas és 360 kilogrammos. Mivel nem marsjáró, nem kerekeket kapott, hanem három lábat, ezeken egy helyben állva fogja elvégezni a méréseit. A felépítését a 2008-ban sikeres landolást végrehajtó Phoenix űrszondáról mintázták.
A Mars felszínéről és légköréről már egészen sokat tudunk, de arról még szinte semmit, hogy mi folyik a felszín alatt. Ezért ha sikeresen landol és munkába áll,
az InSight lesz az első űrszonda, amely a Mars mélyét fogja vizsgálni, és megméri a bolygó hőmérsékletét is.
Innen kapta a becsületes nevét is: Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport, vagyis belső felfedezés szeizmikus vizsgálatok, geodézia és hőátvitel használatával. Ebből lett az InSight rövidítés, ami egész frappánsan sikerült, mert maga a szó bepillantást jelent, tehát ez is utal a szonda feladatára.
A küldetést két évre tervezik. Az egymilliárd dolláros projekt célja, hogy segítsen pontosabb képet alkotni arról, hogyan keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars, illetve a Naprendszer és más csillagrendszerek többi sziklás bolygója, így a Föld is. Az eredményei segíthetnek megérteni azt is, hogy miért nem lakható bolygó a Mars.
Az InSight a különböző műszereivel három fontos vizsgálatot fog végezni:
Az InSight lesz az első szonda, amely képes lesz az 1,8 méteres robotkarjával műszereket levenni a fedélzetéről és elhelyezni a felszínen. Így fog a helyére kerülni a szeizmométer is, majd rá egy szél- és hőpajzs, hogy a műszer háborítatlanul dolgozhasson.
A misszió igazi nemzetközi csapatmunkában valósul meg. A projektet a NASA JPL felügyeli; a szondát és szállítóegységét a denveri Lockheed Martin Space építette; a szeizmométert francia kutatók fejlesztették német, svájci, brit és JPL-es közreműködéssel; a HP3 műszert német és lengyel mérnökök készítették; a spanyolok pedig a szélérzékelőket dobták be a közösbe.
A leszállásról egész sor különféle szonda és műszer fog adatokat küldeni a földre, ezeket itt vettük végig.
Az InSight adatai a korábbi leszállóegységekéhez hasonlóan a Mars körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter és Mars Odyssey űrszondákon keresztül fog a Földre érkezni, ahol a NASA Deep Space Network nevű hálózata – egy kaliforniai, egy spanyol és egy ausztrál állomás – fogja fogadni.
Emellett viszont az InSight-misszióval párhuzamosan fut egy attól független, de azt segítő NASA-kísérlet is: a Mars Cube One vagy MarCO nevet viselő projekt, amellyel egy újfajta űrbeli kommunikációs módszert tesztelnek.
A MarCO két aktatáska méretű kockaműhold (CubeSat), amelyek ugyanazzal a hordozórakétával indultak útnak, de külön érik el a Marsot az InSight nyomában, 10 ezer kilométerrel lemaradva – és egymástól is ilyen távolságban –, hogy elkerüljék az ütközést.
Az InSight sikere nem függ a MarCO sikerétől, a leszállóegységről tehát akkor is jönni fognak az adatok, ha egyik miniműhold se fog megfelelően működni, de ha beválnának, az felgyorsítaná a kommunikációt. Míg ugyanis a hagyományos csatornákon akár is órákat kellene várniuk a mérnököknek, a MarCO közreműködésével már 8,7 perccel a leszállás után visszaérkeznének bizonyos adatok, így tudni lehetne, sikeres volt-e a landolás.
Az viszont csak magyar idő szerint kedden hajnali fél három körül fog kiderülni, hogy a szondának sikerült-e kinyitnia a működéséhez szükséges napelempaneleket is, vagyis el tudja-e kezdeni a tulajdonképpeni munkát.
Maga a landolás magyar idő szerint 21 óra köröl várható, de már korábban érdemes figyelni a NASA által biztosított élő közvetítést. Mi is így fogunk tenni, és a videó alatt tudósítunk a fejleményekről. Tartsanak velünk!
A NASA közvetítése 20 órakor elindult, de persze sok minden még nem történik, mindenki arra vár, hogy az InSight elérje a Marsot és megkezdje a landolást. Addig is a projekt vezetői beszélnek a mérnöki kihívásokról és a szonda műszereinek működéséről.
A NASA azokra is gondolt, akiket nem érdekelnek a kommentárok és miniinterjúk, csak a JPL vezérlőtermének izzadó mérnökeit szeretné nézegetni. Ők ezen a linken találják a sallangmentes, és persze kicsit unalmasabb élő videót.
A NASA Donald Trump által kinevezett vezetője, Jim Bridenstine is nagyon izgatott már, erről egy bizonyító erejű felvételt is posztolt, biztos, ami biztos:
Bár a két MarCO miniműhold közül az egyik a korábbi hírek szerint szivárogtatta az üzemanyagát, a szakemberek most azt mondják, mindkettő tökéletes egészségnek örvend, így jó eséllyel bevethetők lesznek a landolás utáni adattovábbításban.
A bolygóközi utazáshoz a NASA egy Startracker nevű szoftvert is használt, amely a csillagok helyzete alapján navigált. Ezt most kikapcsolták, hiszen már nincsen rá szükség, és az út végére átálltak a Nav2 nevű navigációs szoftverre. Néhány perc múlva az InSight leválik a hordozóegységről.
20:42: Az InSight levált a szállítóegységről, most fordítja a hőpajzsát a légkör felé. Hamarosan belép a Mars légkörébe. A kapcsolat rövid időre megszakadt a szondával, de ez természetes, mert most álltak át a magán a szondán található UHF, vagyis ultra magas frekvenciájú jeladóra.
Közben úgy tűnik, a MarCO miniszondák valóban működnek és szépen küldik az adatokat.
20:47: Az InSight sikeresen belépett a Mars légkörébe.
20:49: Most jár az útja legforróbb szakaszán a szonda, a hőpajzsnak közel 1600 Celsius-fokos hőt kell kiállnia.
20:51: Az InSight kiengedte az ejtőernyőjét is, majd ledobta a hőpajzsot.
20:53: A lábait is kiengedte, majd működésbe lépett a radar.
20:54: Sikerült a leszállás!
Eddig minden a legnagyobb rendben ment, az InSight sikeresen megérkezett a Marsra. Hamarosan megérkezik az első jel közvetlenül a szondáról is, és láthatjuk az első általa készített marsi fotót is. Nagy az öröm a NASA JPL központjában.
20:59: Újabb üdvrivalgás, befutott az első fotó, persze még nyersen és a szükséges utómunka előtt, de pontosan úgy, ahogy a NASA mérnökei is megkapták az InSighttól, frissen-ropogósan:
Rob Manning vezető mérnök szerint a landolás úgy nézett ki, ahogy a legszebb álmaikban elképzelték.
Jim Bridenstine NASA-főnök épp arról beszél, hogy a landolás után másodpercekkel csörgött a telefonja, Mike Pence alelnök hívta, hogy gratuláljon a sikerhez. Pár perccel később Pence Twitteren is gratulált.
Így nézett ki a visszaszámlálás élőben:
Az InSighttal együtt több mint 2,4 millió ember neve is megérkezett a Marsra. A NASA ugyanis lehetővé tette, hogy bárki beküldje a nevét, amely aztán rákerült egy mikrocsipre a szonda fedélzetén. Először 1,6 millióan éltek a lehetőséggel, de a nagy sikerre való tekintettel a NASA nyitott egy második kört is, ahol még 800 ezren csatlakoztak – köztük az Index űrügyi főfelelőse, Nagy Attila Károly kollégánk, ezúton is gratulálunk neki a sikeres landoláshoz!
A kutatók még nagyon várják a landolással kapcsolatos további adatokat a Marsról, főleg arra kíváncsiak, hogy a szondának energiát biztosító két napelempanelt sikerül-e rendben kinyitnia. Ha igen, akkor tekinthető teljes sikernek a mai nap. (De ahogy fentebb is írtuk, ez csak magyar idő szerint hajnalban fog kiderülni.) Aztán jön a nagygenerál, végig kell nézni, hogy minden műszer és szenzor sértetlenül túlélte-e a manővert. Ha ez is megvan, a szonda elkezdheti majd kipakolni a műszereket, hogy elkezdődhessenek a mérések.
Kétségtelenül a sikeres leszállás volt a leglátványosabb és legizgalmasabb része az InSight-küldetésnek, de az igazi munka csak ezután fog elkezdődni.
Már a napokban is várhatók újabb fotók és más adatok, de a szeizmikus mérések és más tudományos szempontból igazán fontos eredmények jövő márciustól várhatók.
Természetesen ezekről is be fogunk számolni, de a közvetítésünket most lezárjuk, köszönjük, hogy velünk tartottak a Marsra.
Magyar idő szerint kedd hajnali fél három körül, a bolygó körül keringő Mars Odyssey szonda közvetítésével megérkezett az InSight jelzése arról, hogy sikerült kinyitnia a két napelempanelt és azok működésbe is léptek.
Az InSight ezen kívül egy képet is küldött, amelyet a robotkarjára szerelt kamerával lőtt. Ennek a kamerának a képei alapján fogják tudni követni a földi irányítók, hogy a robotkar által elhelyezett műszerek rendben vannak-e, de ez az első kép még inkább arról tanúskodik, hogy az InSight valóban elfoglalta helyét az Elysium Planitia síkságán:
Dolga végeztével a MarCO B miniműhold is készített még egy búcsúfotót a Marsról, amelyet a NASA JPL meg is osztott Twitteren.
(Borítókép: Az űrszondát szállító hordozórakéta a kilövés előtt Május 4-én. - fotó: Bill Ingalls / AFP)