Egy kínai kutató beavatkozása révén jött világra a világ első két génmódosított csecsemője. Az ikerlányok DNS-ét egy olyan eszközzel módosították, amivel akár az élet alapjai is átírhatók.

Ha a kutató állításai igazak, az komoly tudományos-etikai vitát fog maga után vonni.

Egy amerikai kutató is részt vett a kínaiak projektjében, de az efféle génmódosítás az Egyesült Államokban tiltott, mivel a módosított DNS-t az alanyok utódai is megörökölhetik. Ha a gének a beavatkozás miatt károsodtak, az az egész családfára kihathat. A kutatók többsége szerint ez a fajta beavatkozás túl veszélyes ahhoz, hogy gyakorlatba ültessék, és elítélték a kínai kutatók munkáját, emberkísérletnek minősítve azt.

A kínai kutató, a sencseni He Csienkuj elmondta, hogy a megtermékenyítési eljárás során hét pár embrióját módosította, közülük egy jutott el a terhességig. Csienkuj azt mondta, hogy a célja nem egy örökölt betegség megelőzése volt, hanem úgy módosította a babák DNS-ét, hogy ellenállók legyenek az AIDS-et okozó HIV vírussal szemben.

Az érintett szülők nem járultak hozzá, hogy elárulják a nevüket. Interjút adni nem hajlandók, még a hollétüket is titokban tartják. Emiatt Csienkuj állításait független forrásból nem erősítették meg, és a módszertant sem publikálták egy tudományos folyóiratban sem. Csienkuj egy Hongkongban tartott hétfői konferencián beszélt az eredményeiről.

Felelősnek érzem magam abban, hogy ne csak az első legyek, de példát is mutassak. A társadalom majd eldönti, mi legyen a következő lépés.

– mondta az AP hírügynökségnek.

A kijelentését sokan felháborodva fogadták.

• Kiran Musunuru, a Pennsylvaniai Egyetem génszerkesztésben jártas szakértője szerint az embereken végzett kísérletek sem morális, sem etikai szempontból nem védhetők.
• Dr. Eric Topol, a kaliforniai Scripps Research Translational Institute vezetője szerint az eljárás még túl kezdetleges stádiumban van; az ezzel kapcsolatos kutatások még csak a használati utasítás kialakításánál tartanak.
• Ugyanakkor George Church, a Harvard Egyetem kutatója megvédte a HIV ellen védelmet nyújtó génszerkesztés gyakorlatát. Szerinte a HIV növekvő közegészségügyi veszélyt jelent, így a kísérlet létjogosultsága igazolható.

A Déli Tudományos és Műszaki Egyetem közleménye szerint egyébként He Csienkuj fizetés nélküli szabadságon van február óta, és az intézmény nem tudott erről kutatási projektjéről. Hétfőn egy nyílt levelet is közzétettek az üggyel kapcsolatban, amelyet különböző kínai egyetemeken és intézetekben dolgozó több mint 120 kínai tudós és a Kínai Tudományos Akadémia tagjai is aláírtak, és ami szerint

A kínai egészségügyi és orvosetikai hatóságok hétfőn vizsgálatot indítottak az ügyben.

Az elmúlt években a kutatók felfedeztek egy módszert, amivel viszonylag egyszerűen szerkeszthető az emberi DNS. A CRISPR-Cas9 nevű eszközzel beiktathatók a hiányzó gének, vagy kikapcsolhatók azok, amik problémákat okozhatnak. Csak a közelmúltban kezdték arra használni a módszert, hogy halálos betegségekben szenvedő felnőtteket kezeljenek vele.

A CRISPR-Cas9-ról ebben a cikkben írtunk részletesen.

A spermium, a pete vagy az embriók szerkesztése viszont más kategóriába tartozik, mivel ezeket a változtatásokat tovább lehet örökíteni. Az Egyesült Államokban ezt a gyakorlatot csak laborkísérletekben engedélyezik. És bár Kínában is törvényen kívüli tevékenység az emberek klónozása, a génszerkesztésre ez a tilalom nem vonatkozik.

(AP)