A későbbi gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen, 225 millió évvel ezelőtt élt korai ősének maradványait tárták fel a régészek Brazília déli részén.

Az Universidade Federal de Santa Maria és a Sao Paulói Egyetem kutatói a késő triász korban élt faj három egyedének rendkívül jó állapotban fennmaradt, teljes csontvázát tárták fel. Az újonnan azonosított fajnak a Macrocollum itaquii nevet adták.

Az egyedei jóval kisebbek voltak mint később élt gigászi leszármazottjaik. A mindössze másfél méter magas, csaknem 90 kilogramm tömegű Macrocollum itaquii feje olyan kicsi volt, hogy elfért volna egy ember kezében. A növényevő, két lábon járó és nagyon hosszú nyakú dinoszaurusz akkor élt, amikor a mai Brazília területe még a Pangaea szuperkontinenshez tartozott.

A három egyed maradványait egymáshoz nagyon közel fedezték fel a kutatók. Az, hogy az állatok együtt haltak meg azt sugallja, hogy valószínűleg együtt is éltek, amiből az következik, hogy a korai dinoszauruszok társas teremtmények voltak.

A Macrocollum itaquii csontmaradványainak felfedezésével egy újabb láncszemmel bővült a dinoszauruszok, azon belül is a sauropodomorphák (a hosszú nyakú növényevő dinoszauruszok) evolúciós története. A késő triász kor nori korszakának hajnalából származó fosszíliák nagyon ritkák, így a mostani eredményeket minden bizonnyal nagy érdeklőssel fogadja majd a tudományos közösség.

(MTI)