Széles körben elterjedt nézet az agy frissességének megőrzésével kapcsolatban a „használd, vagy elveszíted”-elmélet. Egy skót kutatás azonban arra az eredményre jutott, hogy a problémamegoldással kapcsolatos tevékenység nem védi meg az embert a szellemi hanyatlástól. Azok viszont, akik egész életükben, folyamatosan végeztek intellektuális tevékenységet, idős korukban is magasabb szinten voltak birtokában szellemi képességeiknek.

Azoknak marad tehát viszonylag jó a mentális állapota, akik eleve „magasabb kognitív pontról indulnak”, merthogy egész életükben rendszeresen végeztek intellektuális tevékenységet. Az nem derül ki a kutatásból, hogy vajon a kognitív hanyatlás lassabb is lesz-e ezáltal – ismertette a tanulmányt a BBC.

AZ Edinburgh-i kutatásban 498 ember vett részt, mindannyian 1936-ban születtek, és 11 éves korukban intelligencia-felmérést is végeztek velük. A kutatás akkor kezdődött, mikor betöltötték a 64. évüket. A következő 15 évben öt alkalommal mérték fel emlékező képességüket és szellemi gyorsaságukat.

Korábban néhány tanulmány megállapította, hogy a kognitív tréning javíthatja az emlékezet és a gondolkodás néhány aspektusát, különösen középkorúaknál vagy idősebbeknél a napi feladatok ellátásában. Ám azt egyetlen kutatás sem bizonyította, hogy az agytréning megvédene a demenciától.

A brit Global Council on Brain Health egy tavalyi jelentésében arra ösztönzött, hogy az agytorna helyett az emberek minél fiatalabb koruktól végezzenek olyan agystimuláló tevékenységeket, mint a zenetanulás, rajzkészség fejlesztés vagy a kertészkedés, hogy ezzel őrizzék meg egészséges agyi funkcióikat életük későbbi részében.

(MTI)