A látás és hallás teszi lehetővé, hogy észleljük a veszélyeket, de csak a hallás ad 360 fokos tájékozódási képességet.

Ezért érdekelt minket, milyen gyorsan reagál a figyelmünk a hangokban jelentkező különböző intonációkra, és hogyan jár el az agyunk a potenciálisan veszélyes szituációkban

– mondta Nicolas Burra, a Genfi Egyetem kutatója. Csapata 22, rövid hangot rögzítő feltételt játszott le a kísérleti alanyoknak: a hangok dühös, vidám vagy semleges intonációjúak voltak, közben az önkéntesek agyi aktivitását elektroenkefalogrammal (EEG) rögzítették.

Az eredményeik szerint az agy erősebben reagál a dühös hangra, mint az öröm hangjaira vagy a semleges intonációra, ráadásul hosszabb ideig fókuszál rájuk.

A kutatást vezető Leonardo Ceravolo ezt azzal magyarázza, hogy az agy ezeket a hangokat hosszabban elemzi, hogy a lehetséges veszélyt felbecsülje, és annak megfelelően reagáljon.