Még mindig furcsa gép a Lenovo Yoga Book. Két éve jelent meg az első változata, amit egy jó, de kissé éretlen koncepciónak tartottam. Az idén év végén kiadott második verzióval – Yoga Book C930 néven – mintha azt próbálná bebizonyítani a Lenovo, hogy igenis van értelme ennek a formának, hogy a billentyűzet helyén egy második kijelző legyen, és az ott megjelenített virtuális gombokat tapogassuk az ujjainkkal.

Valahol azért igaza van a Lenovónak. Pár hónapja volt itt Budapesten egy közepesen unalmas nemzetközi rendezvényük, amelyen főleg nagyvállalati dolgokról volt szó, de az előadás egyik pillanatában kijelentették, hogy a jövő a természetes interfészeké, a hangvezérlésé és az írásé. Megkérdezték, ki ír tollal digitális eszközre? Egyedüliként emeltem a magasba az éppen akkor tesztelt Samsung Galaxy Note 9-et, szóval nagyon úgy néz ki, hogy a digitális tollal firkálás még nem a jelen, de a jövő még lehet. A Samsung kábé a hetedik verziónál érte el azt a szintet, hogy a Galaxy Note tolla már nem volt szar, sőt, elég praktikus. Magyarán még kell idő érlelgetni a Yoga Book koncepcióját, bár bizonyos dolgokban egész jól állunk.

Remek döntés volt például, hogy dobták az Androidot, rendes Windows 10 fut a gépen, és egy Intel Core i5 processzort tettek alá. Nem egy erőgép, alacsony órajelen fut és kis fogyasztású, kell néha várni az appok betöltődésére, de azért nem is teljesen gagyi, mint az előző verzió Atom processzora. A legjobban terhelő dolog, amit futtattam rajta, a Civilization 6 játék volt, és ez rendesen megizzasztotta, kellett várni a körök végére, de működött, nem omlott össze a szoftver, csak melegedett a gép. Egyedül azt sajnálom, hogy RAM-ból csupán 4 GB került bele, mert ezt a mennyiséget néhány weboldal felhabzsolja, és nincs 8 GB-os opció. A tárhely 256 GB-tal teljesen elfogadható, és azzal sem volt bajom, hogy usb-c aljzaton kell mindent megoldani, még a fülhallgató is oda megy be adapterrel. Lépjünk tovább, mindjárt 2019 van, a jackdugó nem fog visszatérni. A tárhelybővítés microSD kártyával megoldható, és e mellé megy be a 4G LTE használatához szükséges SIM-kártya.

A kijelző pedig gyönyörű. Mármint az, amelyik 10,8 colos képátlón 2560x1600 pixelt jelenít meg, lenyűgöző színekkel. A másik kijelző, amit a billentyűzet helyén találunk, egyszerű fekete-fehér e-papír. Ez háromféle módban tud üzemelni.

Általunk konfigurálható billenyűzetként. Mivel azt jelenít meg, amit csak akarunk, a magyar kiosztás kérése nem ütközött különösebb akadályba, és még virtuális touchpad is volt rajta. Egész gyorsan hozzá lehet szokni, de azért sokkal könnyebb így hibázni, mellényomni, mint amikor fizikailag elkülönülő gombokat nyomkodunk. A rezgő visszajelzés jó, és az is mutatós, ahogy a rajzolt gombok grafikája úgy változik meg, mintha lenyomtuk volna. Gyors, út közbeni emailezgetéshez teljesen megfelel, bár arra jó bármilyen okostelefon is, és napi 8 óra munkát már nem biztos, hogy végigvinnék vele. Esetleg vennék hozzá egy asztali vagy bluetooth billentyűzetet (ahogy a Samsung Note 9 számítógépes módjához).

A rajzoló mód a következő, amikor a géphez adott toll segítségével jegyzetelhetünk az e-papírra. Na ez sokkal jobb, mint amilyen az előző verziónál volt, de magán a tollon még lenne mit fejleszteni. Akkor igazán jó érzés egy ilyen digitális tollal firkálni és írni, ha egy kicsit szimulálják a toll és a ceruza súrlódását a papíron. Mivel a kijelző maga elég kemény, a toll végéhez szoktak valamilyen speckó anyagot választani. Így van ez a Galaxy Note, de az Apple iPad Pro és a Microsoft Surface gépek esetében is.

A toll egyébként a főkijelzőn is működik, ami azért vicces, mert egyszerre tudunk e-papírra firkálni, és ettől teljesen függetlenül egy másik programban – mondjuk Autodesk Sketchbookban vagy Photoshopban – digitálisan festeni. Ez sem hülyeség, elvégre leírhatjuk alulra a papírra, hogy miket kell megcsinálni, fent pedig meg is csináljuk. Mivel Yoga gépről van szó, a két kijelzőt úgy hajtogatjuk körbe-körbe, ahogyan csak akarjuk.

A harmadik módja az e-papír megjelenítőnek a legtipikusabb, ami az e-tintára jellemző: e-könyvolvasóként is használhatjuk. Ez önmagában elég nagy érték, mert egy jobb fajta e-könyvolvasóért elkérnek legalább 40 ezer forintot, és azok pici 6 colos kijelzővel vannak ellátva. Ez meg egy méretes 10,8 colos és full hd felbontású e-papír, amin egy háromszáz oldalas, grafikonokkal és táblázatokkal megpakolt tanulmány is egész kényelmesen olvasható. Oké, ez a méret nem vágható zsebre, mint egy Kindle, ez tény. Viszont számítógépből sincs túl sok, ami ilyen vékony lenne.

Teljesen lapos, mint az elődje. A Lenovo arra is talált megoldást, hogy a két felét könnyebben tudjuk kinyitni, ami az első Yoga Booknál kínszenvedés volt: kopogni kell a laptop tetején, és kettényílik. Mókás ötlet, bár még lehet rajta dolgozni egy kicsit, hogy arra a helyzetre is legyen valami megoldás, amikor nem tudjuk letenni a gépet egy sík felülete, és a kezünkben tartva szeretnénk szétnyitni. Például a buszon, hogy könyvet olvassunk rajta.

Az apró méret ellenére is elfért a gépben egy akkora aksi, hogy nyolc órán át ne legyen gondunk a töltésre, ami átlagos terhelésre, munkára igaz, nem videojáték futtatására.

Húzós a 300 ezer forint körül várható ár, de egyelőre nem tudni, hogy hivatalosan mennyiért lesz kapható. Az USA-ban kereken 1000 dollárba kerül, ami 282 ezer forint, néhány webshopban azonban 375 ezerért is láttam, ami irreális összeg. Körülbelül az iPad Pro van egy szinten vele, csak a Lenovo adja a géphez a kiegészítőket is, és a változatos használati módjával sokkal többet nyújt, mint egy tablet.