Leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán a Csang'o-4 kínai űrszonda, elsőként a világűr kutatásának történetében - jelentette be a kínai űrkutatási hivatal. A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda magyar idő szerint hajnali 3 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a Földre. 

A kínai űrügynökség csütörtökön ki is adott három fotót, amiket a leszállóegység küldött a Földre:

Az űrszonda landolása 12 percig tartott. A művelet nehézségét az adta, hogy míg a korábbi kínai űrszonda, a Csang'o-3 a Hold Föld felé eső oldalára, a Sinus Iridum vagy más néven a Szivárvány-öböl síkságára érkezett, a Csang'o-4 a Hold túlsó oldalán, a Déli-sarki Aitken medencében, azon belül is a 10 kilométer magas hegyekkel övezett, Von Kármán-kráterben landolt. 

A kínai programnak így magyar vonatkozása is van: a Von Kármán-kráter Kármán Tódor magyar származású világhírű gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, a rakétatechnika, hiperszonikus repülés és űrhajózás egyik úttörője emlékét őrzi – írja a Csillagaszat.hu. Ez a 180 kilométer átmérőjű kráter a holdrajzi déli szélesség 44,8 fokánál és keleti hosszúság 175,9 fokánál található.

Vu Vej-zsen, a kínai Hold-program főtervezője arról is beszámolt, hogy a Csang'o-3 parabolikus görbét írt le a holdraszálláskor, de a Csang'o-4 szinte teljesen függőlegesen ereszkedett le. A tudós hangsúlyozta, hogy ez magas kockázatú, nagyon bonyolult művelet volt, amelyet igen rövid idő alatt kellett végrehajtani. A landolás teljesen automatikusan zajlott, minden földi irányítás nélkül, és az űrszondával kapcsolatban álló műhold képeket küldött a holdraszállás folyamatáról. 

Azért választottuk a függőleges leszállást, hogy a környező hegyek ne befolyásolják a repülési pályát

– magyarázta Csang Ho, a Csang'o-4 űrszondaprogram igazgatója, a Kínai Űrtechnológiai Akadémia tudósa.

A landolási folyamat kezdetén a szonda egy motorja az egység másodpercenkénti 1,7 kilométeres sebességét csaknem nullára csökkentette, majd a szonda vertikálisan süllyedve érte el a Hold felszínét - mondta el Li Fej, az űrszonda egyik tervezője.

A szonda már két kilométerre a Hold felszínétől is képeket készített, hogy az alatta lévő nagyobb akadályokat, sziklákat, krátereket azonosítsa, száz méterre a felszíntől lebegve pedig a kisebb felszíni formákat és a felszín lejtését mérte fel. A számítások elvégzésével megtalálta a legbiztonságosabb helyet a landolásra, és folytatta az ereszkedést. Két méterre a felszíntől a motorja leállt, és az űrszonda négy lábra érkezve csillapította a landolás okozta ütődést - ismertette Vu Hszüe-jing, a szonda főtervező-helyettese.

A Hold túlsó oldalán lévő űreszközökkel csak úgy lehet folyamatos rádiókapcsolatot tartani, ha egy átjátszó (relé) mesterséges holdat telepítenek a Hold körüli pályára. A kapcsolattartást a júniusban pályára állított Csüecsiao (Szarka-híd) műhold biztosítja.   

A Csang'o-4 egy leszálló egységből és egy holdjáróból áll. A szondának több tudományos feladata lesz: segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.  

A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették. A kínai Hold-program Csang'o kínai istennőről kapta a nevét, aki az ősi legenda szerint évezredekig élt a Holdon.

A tervek szerint Kína jövőre indítja útnak a Holdra a Csang'o-5 űrszondát, amely majd a Holdról vett mintákkal tér haza küldetéséből.