Az egyre gyakoribbá, kiterjedtebbé és megjósolhatatlanabbá váló erdőtüzek után az erdőben élő baktériumok és gombák valósággal burjánzanak - derül ki egy most publikált kutatásból. Az egysejtű szervezetek újjáéledése alapozhatja meg a teljes ökoszisztéma regenerálódását, de ugyanígy a kórokozó szervezetek is megsokszorozódhatnak.
Az erdőtüzek az utóbbi évtizedekben a világ számos térségében kimutathatóan gyakoribbá és súlyosabbá váltak. Ugyanúgy igaz ez a Amerikára, Európára és Ausztráliára is. A folyamatért részben az éghajlatváltozást, részben a felelőtlen erdőgazdálkodást teszik felelőssé. Bár a sok ezer hektárt letaroló tűzvész megsemmisítő erejű lehet az erdei ökoszisztéma egészére nézvést, valójában az életközösség nem minden résztvevője sínyli meg ugyanolyan mértékben a lángok tombolását.
Amerikai és kanadai talajkutatók azt vizsgálták, hogy két kanadai tartományban, az Északnyugati Területeken és Albertában tombolt erdőtüzekre hogyan reagálnak a talajban élő mikrobapopulációk. Az egysejtű élőlények közösségei általában nem semmisülnek meg teljesen a tüzekben, viszont összetételük megváltozhat. Márpedig e változásnak messzemenő következményei lehetnek a helyi életközösség egészére. A növények ugyanis sokszor egysejtű gombákkal szimbiózisban tudják csak felvenni a talajból az esszenciális tápanyagokat. Ha a velük való együttműködésre specializálódott fajok elvesznek, maguk a növények sem tudnak regenerálódni a tűz kialudtával.
A kutatócsoport 62 helyről gyűjtött talajmintákat a két kanadai tartományban, ezek közül 50-et érintett az egy évvel korábbi tűzvész. Eredményeik szerint számos baktériumnemzettség és néhány gombafaj is tömegesebb volt a tűzvész után vett mintákban, mint előtte. A növekedés pedig ott volt a legintenzívebb, ahol a legsúlyosabban pusztított az erdőtűz.
Mintha egész életükben a tűz kínálta lehetőségre vártak volna.
Azt feltételezik, hogy a baktériumok erdőtűz utáni gyors szaporodását az teheti lehetővé, hogy könnyebben tudják felvenni a tűzben lebomlott szerves anyagokat, és elfoglalhatják az elpusztult élőlények után szabadon maradt „ökológiai fülkéket” is (ezek a niche-nek nevezett fülkék kevésbé fizikai helyet jelölnek, inkább olyan ökológiai szerepet, amelyeket az adott élőlény játszik a közösségben).
De az egysejtűek ennél közvetlenebb módon is profitálhatnak a tűzből, pontosabban a füstből. Egy két hónappal ezelőtt publikált tanulmány megállapította, hogy az erdőtüzek füsttel teli levegőjéből vett mintákban másféle mikrobák utaznak a széllel, mint az ép erdő levegőjében. Ez a jelenség hasznos lehet, hiszen például a növények tápanyagmegkötését elősegítő baktériumok messzire jutva gyorsíthatják a súlyosan sérült foltok visszaerdősülését.
De ugyanúgy veszélyeket is tartogathat. A burjánzó baktériumok és gombák között ugyanis kórokozók is lehetnek, amelyek a füstben terjedő apró részecskékkel egyetemben súlyos fertőzéseket és allergiás reakciókat válthatnak ki a helyi lakosoknál illetve a tűzoltóknál. De hogy a patogének is elszaporodnak-e erdőtűz idején, és jobban terjednek-e a füsttel, arról még csak feltételezéseink lehetnek.
Forrás: Nature
(Borítókép: Terray Sylvester / Getty Images)