Amikor a világsajtót elborították a kínai holdjáróról készült képek, amin egy kis zöld levélke nyújtózkodott csenevészen a világűr felé, mindenki egy szebb jövőt vizionált; hogy az űrhajósok nemsokára már a kolonizált bolygókon termeszthetik maguknak a zöldborsót meg a répát, mint Matt Damon a krumplit a Mars mentőakcióban.
Lehet, hogy így lesz, de a kínai holdjárón csenevészen nyújtózkodó zöld levélke, a Naprendszer-kolonizálás szimbolikus létformája speciel elpusztult, szóval még várnunk kell rá, hogy beinduljon a bolygóközi gyapottermesztés a Hold túloldalán. A gyapotnak ugyanis fény kell a növekedéshez, de a Hold túloldalán most éppen este van, vagyis töksötét, meg mínusz 170 Celsius-fok, és ezek a feltételek nemcsak a gyapot növekedésével, hanem a földi élettel is összeegyeztethetetlenek.
Fölmerül a kérdés, hogy a kínaiak miért nem küldtek inkább egy, a hideget és a fényhiányt jobban tűrő szerves létformát a Holdra, például egy oxigénmaszkos pingvint polárdzsekiben, de maguk a kínaiak is sejtették, hogy ez lesz. A növénytermesztési kutatást vezető Xie Gengxin, a Csunkingi Egyetem professzora azt mondta: számítottak rá, hogy a növény nem fogja túlélni a holdi éjszakát. Ha viszont úgyis mindegy, tényleg jobb, hogy egy gyapotcserje halt meg, és nem egy polárdzsekis pingvin.
A Csang'o–4 űreszköz vasárnap alvó üzemmódba kapcsolt, miután beköszöntött az első, két hétig tartó holdi éjszaka. A jármű csak ezután kapcsol vissza aktív üzemmódra. A holdjárója, a Jáde Nyúl 2 (Yutu–2) ugyancsak készenléti állapotban van, de ellenkező okból: el akarják kerülni, hogy túlhevüljön, miközben a Nap közvetlenül fölötte jár. Ilyenkor a hőmérséklet a 120 Celsius-fokot is elérheti. Mivel a Holdon nincs légkör, a hőmérsékleti szélsőségeket nem egyenlíti ki semmi.
Bár a Nemzetközi Űrállomáson az asztronauták már kísérleteztek növénytermesztéssel, arra még sosem volt példa, hogy valaki a Holdon próbáljon kertészkedni. Xie elmondta, hogy a Földön lehetetlen szimulálni a holdi környezetet, mivel nemcsak a hőmérsékletet, hanem a kozmikus sugárzást és a mikrogravitációt is modellezni kéne.
A kísérlethez krumplimagvakat, élesztőt és mustármagvakat is felhasználtak, de ezek ki sem csíráztak. A komplett szetthez muslicák is tartoztak, mivel a kutatók abban reménykedtek, hogy egy kis mikro-ökoszisztéma alakulhat ki a zárt tárolóban: a növények oxigént termelnének, amit a muslicák belélegezhetnek, majd megehetik az élesztőt, és előállíthatják a fotoszintézishez szükséges szén-dioxidot. A kínai űrkutatási hivatal viszont nem mondott róla semmit, hogy kikeltek-e a muslicák lárvái.