2019. január 20., vasárnap 22:05
A fejlett országokban a huszadik századi technológiai, társadalmi, gazdasági fejlődés egyik legerősebb utcaképformáló jellegzetessége volt a neonreklámok megjelenése és éjszakákat bevilágító tündöklése. Budapesten az I. és II. világháború között élték első virágkorukat, majd a hatvanas-hetvenes években szaporodtak el igazán a színes, gyakran animált fényreklámok, amik a szocialista társadalmi berendezkedésre, az államilag felülről vezérelt gazdaságra jellemzően nem annyira termékeket, márkákat, inkább szolgáltatásokat, boltokat, illetve nagyvállalatokat reklámoztak, valamint propagandacélokat szolgáltak.
Nyugaton ezzel szemben a kapitalizmus vegytiszta kisugárzását jelentették a neonreklámok, céljuk szinte mindig a közvetlen, tárgyias piaci kínálat megjelenítése, a lehető legkáprázatosabb, leglehengerlőbb, egyben legesztétikusabb módon. A neonkorszak leginkább az Egyesült Államok metropoliszaiban virágzott, az negyven-ötven-hatvan évvel ezelőtti New York például elképzelhetetlen lett volna a vibráló éjszakai fényei nélkül. De a neonvarázs esszenciája, a túladagolt vizuális pazarlás fővárosa Nevada állam legnépesebb városa, Las Vegas.
A sivatagból kinőtt, szállodáiról, kaszinóiról híres-hírhedt szórakoztatóipari központ szinte mindenki számára úgy ismert a filmekből, hírekből, mint ami egy kisváros éves áramfogyasztását felfalja egyetlen éjszaka alatt, hogy neonreklámjait, dekorációit etesse. A hotelek, motelek, éttermek, játéktermek portáljait díszítő mozgalmas fényfeliratok, animált figurák jó része ikonikussá vált, és a város jelképeinek számítanak még ma is.
A neonreklámok rajongójaként számomra valóságos paradicsomi élmény volt az idei Las Vegas-i konzumelektronikai show (azaz a 2019-es CES) mellett egy hosszú estét rászánni a város neonörökségére. A Las Vegas-i neonmúzeum (The Neon Museum) meglátogatása ebben kulcsfontosságú volt: a kilencvenes évek óta működő nonprofit intézmény az önkéntes felajánlásoknak hála egy sor értékes és szép neont mentett már meg, és közülük vagy tizenötöt restaurált és működtet most is.
A múzeum azonban nem csak megmutatja, hanem történeti kontextusba is helyezi a neonokat. Az udvarában kialakított szabadtéri kiállításon túravezetők elevenítik fel a város és a benne működő cégek történetét, összekötve a szerencsejátékok, a szervezett alvilág, a műszaki újítások, az építészet, a tipográfia és a grafikus dizájn történetét. Minden darabnak egyedi története van, többnyire ismertek a tervezőik, a gyártó cégek és a megrendelőik nevei is. (Érdekes például, hogy a neonreklámokat igazából csak bérelték a megrendelők, azok mindig a gyártók tulajdonában maradtak, akik a bérleti időszak lejártával leszerelték a már feleslegessé vált neoncégéreket, és helyükre újakat szereltek. A leszerelt példányok sivatagi telephelyeken, roncstelepeken végezték, a múzeum gyűjteményének egy részét ezekből sikerült megmenteni.)
A múzeum kurátorai azonban nemcsak a kerítésen belül tevékenykednek, civil összefogással gondját viselik a városban lévő, az elmúlt évtizedeket túlélt ikonikus neonoknak is. Ezeket ugyancsak restaurálták és állagukat folyamatosan megőrzik, hogy esténként továbbra is látványos ismertetőjegyei lehessenek a városnak, fontos és szép történelmi fénypontjai a folyamatosan változó, burjánzó Las Vegasnak. Az alábbi képek ízelítőt adnak a Las Vegas-i neonparadicsomból.
Az 1977-ben alapított Jimmy Buffett's Margaritaville amerikai étterem- és kaszinólánc neoncégére. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
18b: The Las Vegas Arts District – 1998-ban 18 háztömbből kialakított, úgymond bohém szórakozónegyed, kifejezetten művészeknek, ahol műtermek, butikok, éttermek, régiségboltok, fodrászszalonok várják a műértő közönséget. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Egy eredeti helyén megmentett és felújított neon: 5th Street Liquor Store 1945-ből. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A The Normandie Motel 1937-ben nyitott meg (cím: 708 Las Vegas Boulevard South), egy időben a város legutolsó autós szálláshelye volt. Mint a neonreklám büszkén mutatja, egyszer maga Elvis Presley is megszállt benne. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Két példa a neonművészet kihívásaira. Balra a Rút Kiskacsa Autókereskedés (Ugly Duckling Car Sales) neoncégére. A körülbelül két méter magas kacsa jól mutatja, milyen bonyolult szerkezetek tudtak lenni egyes neonreklámok, főleg a többszínűek. Nem elég, hogy a különböző színeknek különböző nemesgázzal töltött csövek kellenek, azokat külön csatornákkal el is kell választani egymástól, hogy éjszaka ne mosódjanak egybe az eltérő színek. Jobbra a Liberace (Liberace Museum) cégére – egy ritka kalligrafikus, gyönyörű kézírást utánzó neon. Az üvegművesség mesterének is kellett lenni ahhoz, hogy ilyen elegáns, ívesen kanyargó formában jelenhessen meg a kívánt szó. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
1946 szeptemberében nyitott meg a Society Cleaners mosoda a 11. és a Fremont utcák sarkán. Neonreklámja felújítva ragyog az éjszakában. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Az 1961-ben megnyitott La Concha Motel egykori neoncégére, ami az autós szálló kagylóhéj formájú fogadóépületének vonalait idézi fel. A Paul Revere Williams tervezte vasbeton, Googie épületet 2006-ban szétbontották, majd új helyen összerakták, és jelenleg a Las Vegas-i Neon Múzeum üzemel benne. A hatalmas neon a múzeum gyűjteményének becses darabja. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Chief Hotel Court, negyvenes évek, 1201 E. Fremont Street. A korszakra jellemző, hogy mekkora vonzereje volt, ha egy hotelben volt központi fűtés (ez esetben gőzfűtés). A neonreklám jelenleg a múzeumban látható. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Még két motel a neonmúzeum gyűjteményéből. Balra a Yucca Motel (ötvenes évek), a cégér tetején figyelemreméltó az őrült módon csavarodó-tekeredő fehér pálmavirág. Jobbra Las Vegas egyik jelképe, Vegas Vic, a kacsintó cowboy. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Dot's Flowers Corsages - Free Wedding Information. Las Vegas híres a laza házasságkötési szabályairól, aminek következtében sokan lépnek a városban frigyre. A képen látható, a múzeum tulajdonában lévő neoncégér nem virágbolté, hanem egy házasságkötési tanácsadó iroda cégére volt. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Red Barn koktélbár neonja, az ötvenes évekből. Érdekes módon először régiségbolt volt, és csak később lett szórakozóhely. A hely 1988-ban zárt be, szerencsére a neon megmenekült. Balra mellette egy másik koktélospohár, míg mögötte egy tejesember igyekszik dolgára. (A neonmúzeum gyűjteményéből.) (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Ötvenes évek: a Stardust hotel és kaszinó hatalmas space age cégérének felirata és a hasonlóan ikonikus Riviera Hotel neonja. (A neonmúzeum gyűjteményéből.) (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Balra: a Boldog Ing, a Steiner’s Cleaners száraztisztító vállalkozás animált neonreklámja, amit a tulaj lánya tervezett. Jobbra: a Jerry's Nugget kaszinó egykori, pár évvel ezelőtt restaurált neonreklámja a hatvanas évekből. (Mindkettő a neonmúzeum gyűjteményéből.) (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Bow & Arrow Motel animált cégére az ötvenes évekből. A neonfények váltakozásának megfelelően az íj a motel irányába lövi a nyilat. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Lucky Cuss Motel (3305 Fremont Street) egyike volt a kis független tulajdonú szálláshelyeknek Las Vegasban (ahol manapság néhány kézben összpontosul a gigantikus hotelek többsége). (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Pabst Blue Ribbon sörreklám a Fremont utca közelében. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Az Ambassador Motel neoncégére arra bíztat, hogy hozzunk nyugodtan lámákat magunkkal, díjtalanul elszállásolják őket. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Balra: igazi Las Vegas-i ikon a Hacienda Ló és Lovasa. Eredetileg a hatvanas évek közepe felé volt a Hacienda Hotel (3950 Las Vegas Boulevard South) cégére. Megőrizték, felújították, jelenleg a Fremont utca dísze. Jobbra: két csodás neonjel a Fremont utcából. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
És még két csodás alkotás a Fremont utcából. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Étterem, játékterem, hotel, koktélbár – neonkavalkád a Fremont utcában. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Ő itt Vegas Vic, a The Pioneer Club emblematikus neoncowboya, 1951-ből (25 E Fremont Street). Sajnos Las Vegas világszerte jól ismert jelképe nem működött ottjártunkkor (2019. január). (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Fun City Motel és a Chapel of the Bells házasságkötő kápolna neonfényei a Stratosphere torony közelben. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Las Vegas egyik, ha nem a legszebb neonreklámja a Circus Circus Hotel és kaszinó animált bohóca. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)