Egészen új perspektívákat nyithat meg a földönkívüli élet kutatásában egy új tanulmány, ami szerint a földi élet úgy alakulhatott ki évmilliárdokkal ezelőtt, hogy egy bolygó a Földbe csapódott – írja az Independent.

A tanulmány a nagy becsapódási hipotézist (giant impact hypothesis) vette alapul, amelynek lényege, hogy a Hold úgy jött létre 4,4 milliárd évvel ezelőtt, hogy egy Mars méretű bolygó óriási erővel csapódott bele a Földbe, az ütközés során keletkező törmelék pedig külön égitestté állt össze.

Jelenleg ez az elmélet az elfogadottabb az asztrofizikusok körében a Hold keletkezését tekintve, a mostani tanulmány ugyanakkor emellett az élet keletkezését is a becsapódás számlájára írja. Mint kiderült, a laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk egyaránt alátámasztják, hogy az élet keletkezéséhez szükséges illékony anyagok nagy része az ütközés során került a bolygónkra.

A kutatás szerint a "donor" egy kezdetleges bolygó volt, kénben gazdag maggal, a Földre pedig ennek a bolygónak a törmelékéből jutott el a legtöbb szén és nitrogén, ami a legtöbb élőlényben, köztük az emberben is a mai napig megtalálható.

A primitív meteoritok tanulmányozásából már rég tudni lehetett, hogy a Föld, illetve a többi, a Naprendszer belső felén elhelyezkedő kőzetbolygó híján van az illékony anyagoknak. Az, hogy ezek mikor, és hogyan jutottak el a Földre, jelenleg is vita tárgyát képezi, de a mi modellünk az első olyan, ami képes megmagyarázni a kérdés mindkét felét úgy, hogy közben nem mond ellent a létező geokémiai bizonyítékoknak.

– mondta a kutatást vezető Rajdeep Dasgupta, hozzátéve, hogy a tanulmányuk segíthet az emberiségnek megérteni azt, hogy miként alakulhat ki az élet a miénkhez hasonló kőzetbolygókon.

Dasgupta azt is megjegyezte, hogy a kutatásuk fő tanulsága az, hogy a jelek szerint egy Föld-típusú bolygónak nagyobb esélye van arra, hogy élet alakuljon ki rajta, ha összeütközik egy olyan bolygóval, ami másként fejlődött, és talán a protoplanetáris korongnak is másik részéről származik.

A tanulmányt a Science Advances című folyóiratban közölték a kutatók, és itt el is lehet olvasni.