Hónapok óta a túlóratörvény tematizálja a közbeszédet, teljesen elterelve a figyelmet egy másik problémáról, amellyel a legtöbb hazai vállalatnak és munkavállalónak szembe kell néznie. Akárhányszor kerül szóba a hatékonyság, és a vele szorosan összefonódó digitalizáció, az erről folyó beszélgetés hamar elapad. Legutóbb nyáron ment neki keményen a kormány a vállalatoknak, azt emlegetve, hogy egy holland munkás ugyanannyi munkával kétszer több értéket állít elő, mint egy magyar. Ebben tényleg elég rosszul áll hazánk, az OECD szerint a fejlődés a szomszédos országokéhoz képest lelassult, miközben Románia évről évre úgy száguld fölfelé, mint egy rakéta (érdemes az OECD oldalán játszani egy kicsit a grafikonok beállításaival, sokféle összehasonlítás lehetséges).

Ezen a problémán azonban a munkaidő növelése biztosan nem segít, sőt, tanulmányok sora ír arról, hogy a hosszú munkahét rontja a dolgozók motivációját. 

Ezt írja a McKinsey nemrég publikált tanulmánya, amely a régió fejlődő országait veti össze egymással, valamint a digitálisan fejlettekkel. A dokumentum tele van színes grafikonokkal és sokszor hallott megállapításokkal, amelyeken könnyű átsiklani, ezért leültünk a tanácsadócég budapesti partnerével, Havas Andrással, hogy értelmezzük a számokat.

Mit tud adni a digitalizáció egy átlagos magyar vállalatnak? Sokan attól tartanak, hogy a digitalizáció elveszi a munkát, pedig ezzel éppen hogy több pénzt tud termelni egy vállalat, ha növeli a hatékonyságát, és csökkenti a selejt arányát. 

Egy ausztrál bank pénztárgép helyett tabletet ad a kereskedőknek, amely nemcsak kasszaként működik, hanem automatikusan összegyűjti az ügyfélforgalom részletes adatait. Az ezen elvégzett elemzések alapján kitalálható, hogy érdemes-e egyáltalán reggel 10-kor kinyitni, ha egyetlen vevő sem érkezik ilyen korán, és hogy valóban kell-e tizenötféle desszertet árulni, ha csak hatfélét vesznek meg.

– mondta Havas András. Erről rögtön eszembe jutott egy hazai példa a helyi vasboltról, ami délután 4-ig van nyitva, a létezését csak szóbeszéd útján tudtam meg, és bár nyilván árulnak 6-os csavart és tiplit, amire a fürdőszobaszekrény felfúrásához volt szükségem, mégis kénytelen voltam ezért autóba ülni, és egy 8 kilométerrel távolabbi multitól megvenni a maroknyi vasárut. Aminek az eladásához nem is kéne tovább nyitva tartani, mert egy webshop, egy helyi futárszolgálat vagy egy kültéri automata segítségével is simán el lehetne adni ilyen dolgokat.

Alapvetően már a készpénzhasználat csökkenése is sok előnnyel járna, de a magyar kkv-szegmensben erős a kötődés a készpénzhez, nagyon sokan a mobil és online banki szolgáltatásokat sem használják.  

Láttam már olyan bankban dolgozó embert, aki csekkel a kezében beszállt a liftbe, kiment a munkahelyéről, az ATM-ből felvette a készpénzt, és a postán befizette az összeget.

– mondta Havas András. Ezzel ellentétes irányba tart például Svédország, ahol körülbelül tizedakkora a készpénzállomány a GDP-hez viszonyítva, mint Magyarországon, és 2023-ra teljesen kivezetnék a készpénzt.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a magyar kkv-k nagyon ritkán használnak e-számlát, felhőalapú szolgáltatásokat és big data elemzéseket. Az utóbbira jó példa az, amivel a John Deere egyszerű traktorgyártóból adatszolgáltatóvá vált: a gépeibe beépített szenzorok sokféle adatot gyűjtenek be a működésük során, például a terméshozamról, a műtrágyahasználatról, a gyomirtózásról. A John Deere ezeknek az adatoknak a megosztásával, elemzésével segíti a gazdálkodókat, hogy azok optimalizálni tudják a működésüket.

Hasonló az elmaradás Magyarországon a CRM, az ügyfélkapcsolatok kezelése terén, a digitálisan fejlett országokban 2-3-szor több kis- és nagyvállalat használ ilyen megoldásokat.

Innovációs rúgás

Havas András szerint a magyar adóbevallás az egyik magyar sikertörténet: a NAV elvégzi helyettünk ezt a munkát, és ez is az ügyfélkezelésről szól. A hivatal arra jött rá, hogy az állampolgárok – az ügyfelei – túlnyomó többségéről minden adata megvan ahhoz, hogy automatikusan megcsinálja nekik az adóbevallást. Ez javítja az ügyfélélményt, és több idő jut az átlagostól eltérő esetek kezelésére.

A digitalizáció lényeges eleme az ügyfélközpontú megközelítés, amikor részletesen végiggondolják, hogy a különböző vevők és felhasználók milyen úton mennek végig, amikor valamit el akarnak intézni, mely pontok jelentenek nekik nehézséget, és ezek alapján gondolják újra a folyamatokat. A vállalatok egyértelműen így alakítják át a működésüket, és ez terjed át a közszférára – mondta Havas András.

A kis- és középvállalati szegmensnek persze több kihívással is szembe kell néznie. A fejlesztések pénzbe kerülnek, a kkv-nak tudnia kell hosszú távra tervezni, hogy meg tudjon lépni egy változtatást, és az is fontos, hogy a döntési helyzetben lévő vezetőnek megfelelő legyen a digitális képzettsége - mondta Havas András. 

Ez alatt nem feltétlenül a Prezihez hasonló technológiai startupokat kell érteni, hanem bármilyen kihívót, ami lehet egy zöldséges 2.0, egy friss szemléletű gasztrovállalkozás vagy egy sarki borbély is. Havas András szerint az Uber ebben volt jó, hogy végiggondolták, mitől olyan borzasztó, és kitalálták, hogy mitől lesz jobb élmény a taxizás. Ehhez pedig a fiatal, eleve digitális közegben felnőtt munkaerőt kell helyzetbe juttatni.

Az államnak abban is lehet szerepe, hogy célzottan támogassa az innovációt. Havas András szerint Hollandiában például jól működik az innovációs vócser, amit nem lehet pénzzé tenni, csak egyetemen tudnak beváltani kutatási projektekre. Ezek pedig szólhatnak akár arról is, hogy milyen módszerrel lehet a termékfejlesztést javítani. „Próbáltuk a riportban is megfogalmazni, hogy az oktatásra és képzésre figyelni kell, a gyermekektől a felnőttekig, hogy ismerjék a digitális eszközöket és a programozás alapjait. Globális a verseny, és ahhoz, hogy Magyarország versenyképes legyen, ez elengedhetetlen” – mondta a szakértő.

Sokan azt mondják viszont, hogy itt már csak a kényszerítés működik, és amit nem írnak elő kötelezően, azt a vállalatok nem hajlandók meglépni.

Magyar kisvállalatban dolgozik, és máshogyan látja ezt az egészet? Digitalizálna, de nincs miből, vagy nincs kivel? Rosszak a termékek és/vagy az árak? A főnök hozzáállásával  van a gond? A munkavállaló a gátja a fejlődésnek? Egy digitalizált  zöldséges/fodrász/ruhabolt 2.0 büszke tulajdonosa? Írja meg normál emailben a sztorit, hátha mások is tanulnak belőle - lehet cégnév említése nélkül, munkavállalóként jobb lehet privát emailcímről, illetve alább megtalálható a részletes útmutatónk, ha a titkosított emailküldést választaná.

(Borítókép: Az Amazon.com raktára a németországi Koblenzben. Fotó: Martin Leissl/Bloomberg