Időnként az amerikai aligátorok lakta mocsarak is befagynak, mint az történt a minap Észak-Karolinában. Ilyenkor a hüllők hibernációszerű állapotba süllyednek, de orrukat azért kidugják a vízből, hogy levegőt vegyenek. És az belefagy a vízbe, mint valami inverz rút kiskacsa.
Az Észak-Karolinában lévő Shallotte River Swam Park (Shallotte-folyó Mocsár Park) 18 aligátornak ad otthont, amelyeket korábban házi kedvencként tartottak, csak amikor megnőttek, jobbnak látták szabadon engedni őket. A park igazgatója szerint két aligátorukat korábban kábítószercsempészek tartották afféle házőrzőként, és kutyaeledellel etették őket.
Amikor esetenként a Shallotte-folyó menti mocsarak befagynak, az aligátorok időszakosan nem képesek táplálkozni, ezért lelassítják életműködéseiket, szívverésüket és légzésüket, és hibernációszerű állapotba vonulnak. Minthogy a krokodilfélék változó testhőmérsékletűek („hideg vérűek”), náluk ezt a lelassult állapotot másképpen, bruminációnak nevezik, de lényegét tekintve ugyanaz, mint a hibernáció. A különbség annyi, hogy míg a hibernáló állatok gyakorlatilag elalszanak, addig brumináció idején néha esznek, isznak és mozognak a hüllők, de sokkal lassabban, mint általában. Amikor pedig befagy a víz, az aligátorok már nem is igazán tudják megmozdítani az orrukat.
A laikus szemlélők gyakran gondolják azt, hogy a vízbe fagyott aligátorok elpusztultak (ha egyáltalán rájöttek, hogy a vízből kilógó jeges kövek valójában aligátororrok). Pedig nem halottak, és amint felenged a fagy, minden további nélkül teszik tovább azt, amit az élő aligátorok szoktak tenni.
Forrás: Popular Science
(Borítókép: The Swamp Park / Facebook)