Az elmúlt 115 ezer évben nem voltak ilyen melegek a nyarak az Északi-sarkvidéken egy új kutatás szerint. A Nature Communications című tudományos lapban publikált jelentés elkészítéséhez a tudósok a kanadai Baffin-sziget földrajzi anomáliáit és jegét vizsgálták, különösképpen a magas fennsíkok jégsapkáin és a mély fjordokban.

A gleccserekkel ellentétben a jégsapkák nem mozognak, és a talaj közelében lévő anyag egészen addig megőrződik, amíg a jégsapka megmarad. Az elmúlt évezredek alatt a Baffin-szigetet birtokba vette a jég. Bizonyos nyarakon tapasztalható volt olvadás, de általában az alacsony hőmérséklet és a hó megőrizte az egyensúlyt. Most azonban a klímaváltozás megbontotta az egyensúlyt, az Északi-sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része. Ez nagyobb mértékű nyári olvadáshoz vezetett, amelynek hatására a jégsapka peremén mocsarak és zuzmós területek alakultak ki.

Simon Pendleton, a Coloradói Egyetem északi-sarkvidéki és alpesi területek kutatásával foglalkozó intézetének kutatója és munkatársai saját eredményeiket és több korábbi kutatás vizsgálatait összevetve arra jutottak, hogy az északi-sarkvidéki nyarak melegebbek, mint bármikor az elmúlt 115-120 ezer évben.

Ahogy a jégsapka mérete egyre csökken, a kutatók egyre több ősi területet fedeznek fel. Méréseik finomítása révén meg tudják jósolni, milyen lesz az Északi-sarkvidék, ha tovább folytatódik a klímaváltozás. Pendleton szerint még a radiokarbonos mérések nélkül is nyilvánvaló, milyen gyors változásokon megy át a Baffin-sziget. Az évről évre bekövetkező változások szabad szemmel is láthatóak.