Eltűnhet a téli jégtakaró a Föld északi féltekéjén lévő több ezer tó felszínéről a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt, írja a BBC. Klímakutatók szerint a jég eltűnése komoly hatással lesz a tavak környékén élő több millió ember életére, valamint fenyegetést jelenthet az ivóvízellátásra és a halfajokra is.

Kanada, az Egyesült Államok és Európa északi területein jelenleg csaknem 15 ezer olyan tó van, amelyre az időszakos jégtakaró a jellemző a téli hónapokban. Ez azt jelenti, hogy ezek a tavak csak a hidegebb teleken fagynak be, és a melegebb teleken jégmentesek maradnak.

A jégvesztés jelensége már most problémát jelent az érintett tavak környékén élő közösségek számára, amelyek az élelemszerzés és a társadalmi kapcsolataik tekintetében is rá vannak utalva a befagyott tavakon áthaladó utakra. A kutatók továbbá a klímaváltozás egyik fontos, hosszú távú "jelzőjeként" tekintenek a tavak jégborítására, és azt állítják, hogy a jövőben egyre több tó válhat jégmentessé a téli hónapokban.

A Nature Climate Change című folyóiratban publikált mostani tanulmány a tavak jégveszteségéről készített eddigi legátfogóbb elemzés. A kutatók 513 tóról gyűjtöttek hosszú távú adatokat az északi féltekén, hogy lássák, melyikeket fenyegeti a téli jégmentesség. Elemezték, hogy a léghőmérséklet, a vízmélység, a tengerszint feletti magasság és a partvonal komplexitása milyen hatással van a télen kialakuló jégpáncél vastagságára.

A szakemberek szerint amennyiben sikerülne a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest legfeljebb 2 Celsius-fokban korlátozni a század végéig, akkor is több mint 35 ezerre nőne azoknak a tavaknak a száma, amelyeken nem alakulna ki jégborítás a téli hónapokban. Ez 394 millió, az érintett tavaktól nagyjából egy órányira élő emberre lenne kihatással.

A legrosszabb forgatókönyv szerint – amelyben a század végére 8 Celsius-fokkal melegszik a globális átlaghőmérséklet –, az érintett tavak száma 230 400 lenne, az érintett lakosság száma 656 millióra nőne. Bár a magyar tavakról nincsenek adatok, az alábbi térképet nézve úgy tűnik, hogy a Balaton már a 2 fokos melegedés esetén is az érintett tavak közé eshet – azaz várhatóan egyre ritkábban fog télen befagyni.

A tanulmány készítői szerint ez nem egy hosszú távú előrejelzés, hanem már most érezni a felmelegedés hatásait, a nagy mértékű jégvesztés már a következő generáció életében bekövetkezik. "Ez most történik - az észak-amerikai Felső-tó például már nem fagy be minden télen. A Nagy-tavakat is elérte a változás" - mondta a tanulmányt vezető Sapna Sharma, a torontói York Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy a világ minden tájáról van már példa olyan tavakra, amelyek ezen a nagy változáson mennek keresztül.

A tavak jégborításának eltűnése nem csupán az olyan tevékenységek végét jelenti, mint a szabadtéri korcsolyázás vagy a jég alatti halászat, hanem komoly hatással van a környezetre is. Azok a tavak, amelyek nem fagynak be, nagyobb mennyiségű vizet veszíthetnek el a párolgás révén. A télen jégmentes tavak tavasszal gyorsabban melegszenek, aminek hatására könnyebben beindulhat az ártalmas algavirágzás és emellett csökkenhet a víz oxigéntartalma, ami hatással van az élővilágra.

Nyitókép: a befagyott Balaton Siófoknál (Nagy Attila Károly/Index)