Annyi őslakos halálát okozta Amerika gyarmatosítása a 15. század végén, hogy megváltozott tőle az egész bolygó klímája, állapította meg a University College London (UCL) kutatóinak friss tanulmánya. Az európaiak letelepedése után ugyanis hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények, és az új növényzet elegendő mennyiségű szén-dioxidot vont ki a légkörből, hogy végül a globális hőmérséklet lehűlését okozta. Ezt a lehűlés, amelyet a történelemkönyvek kis jégkorszakként emlegetnek, Európára olyan teleket hozott, hogy London folyója, a Temze rendszeresen befagyott, írja a BBC.
"Az amerikai őslakosok legyilkolása miatt a földek műveletlenül maradtak, a területek elvadulása pedig mind a légköri szén-dioxid mennyiségére, mind a Föld felszíni hőmérsékletére hatással volt" – írták a Robert Koch és kollégái a Quaternary Science Reviews című tudományos lapban. A kutatócsoport elemzett minden fellelhető adatot a Kolumbusz előtti Amerika népességéről. Ezután megvizsgálták, hogy változtak a számok a hódítást követő évtizedekben, amikor a behurcolt, addig ismeretlen betegségek - többek között a himlő, a kanyaró - behurcolása miatt járványok törtek ki, pusztított a rabszolgaság és a háborúk, civilizációk omlottak össze.
Az UCL kutatóinak becslése szerint a kontinensen 60 millió ember élt a 15. század végén, a Föld népességének nagyjából 10 százaléka, számuk száz év alatt 5-6 millióra zuhanhatott. A tudósok kiszámolták, mekkora földterületet műveltek az őslakosok és ebből mennyi maradhatott művelés nélkül az elnéptelenedés után. Azt is kalkulálták, milyen hatása lett volna, ha ezt a területet visszahódítja a szavanna és az erdő.
A föld nagyságát 560 ezer négyzetkilométerre becsülték, ez nagyjából egy mai franciaországnyi terület. A visszatérő szavannák és erdők olyan mennyiségű szén-dioxidot vonhattak ki a légkörből, hogy koncentrációja 7-10 ppm-mel (milliomod térfogatrész) csökkenhetett.
"Ma nagyjából évente 3 ppm szén-dioxidot bocsátunk ki, tehát hatalmas mennyiségű gázt szívhattak magukba a visszatérő növények. A 15-16. század jelentős lehűlést hozott, ezt hívjuk kis jégkorszaknak. Az az érdekes, hogy a természetes folyamatok önmagukban hoztak ugyan egy kis lehűlést, ám ennek dupláját okozta a népirtás generálta szén-dioxid-csökkenés" - mondta Mark Maslin, a tanulmány társszerzője.
Az Amerika gyarmatosítása alatt folyó szén-dioxid-csökkenést egyértelműen bizonyítják az antarktiszi kőzetminták. A buborékokban talált gáz atomösszetétele erősen arra utal, hogy a csökkenés a földműveléssel kapcsolatos folyamatok miatt mehetett végbe. Az UCL kutatóinak hipotézisét alátámasztják Amerika korom- és pollenüledékei is. (MTI)