Ahogy arról szerdán mi is beszámoltunk, a balhét balhéra halmozó Facebook újabb nagy visszhangot kiváltó ügybe keveredett, miután kiderült, hogy pénzért, egy fű alatt kiadott appal figyeli felhasználók minden mozdulatát a neten, ezzel menet közben az Apple szabályzatát is megszegve.
A sztorit robbantó Techcrunch szerint a cég a Project Atlas, illetve Project Kodiak fedőnevű, 2016 óta futó program keretében havi 10-20 dollárt fizetett azoknak a felhasználóknak, akik telepítettek egy Facebook Research nevű appot. Ez aztán az illetők szinte teljes mobilos tevékenységét szemmel tartotta: figyelte a privát üzeneteiket, fotóikat és kontaktjaikat, illetve hogy milyen appokat és mennyit használnak, melyik weboldalakat látogatják meg, mit vásárolnak Amazonon, és hasonlók. A cég különösen amiatt kapott sok kritikát, hogy a programban tinédzserek is részt vehettek.
A Facebook azt állítja, hogy semmi rosszat nem csinált, az app nem titokban gyűjtött adatokat, hanem a felhasználók beleegyezésével, akiket a részvételért kompenzáltak is, a kiskorúak esetében pedig kikérték a szülők hozzájárulását.
Ugyanakkor a Techcrunch információi szerint az appot sose jelentették be hivatalosan mint Facebook-terméket, annak szinte semmilyen nyoma nem volt a cég oldalain, és az app terjesztését is külső cégekre bízta, így a felhasználók egészen a regisztráció megkezdéséig nem is tudták, hogy a Facebook appját fogják használni, és nyilvánosan ezután sem beszélhettek arról, hogy részt vesznek a programban.
Az appot a Facebook nem a hagyományos módon, az iPhone alkalmazásboltjában terjesztette, hanem egy céges fejlesztőknek fenntartott programon keresztül, amelyben az Apple hagyományosan szigorú jóváhagyási procedúráját kikerülve lehet appokat telepíteni a telefonra. Persze ezt a programot nem arra találták ki, hogy szabályzatába ütköző appok használják kiskapuként, hanem hogy megbízhatónak ítélt fejlesztők tesztelhessék az appjaikat cégen belül. A Facebook viszont nem a saját mérnökeinek, hanem a felhasználóinak adott ki appot ezen a csatornán, tehát visszaélt az Apple által biztosított lehetőséggel.
Amikor erre fény derült, az Apple rögtön lépett, és rögtön elég radikálisat: nemcsak a problémás appot tiltották le, hanem magát a Facebookot vágták el egy az egyben minden apptól, frissítéstől és belső eszköztől, amelyen cégen belül dolgoztak a fejlesztői program keretében – ezzel elég nagy káoszt idézve elő a cégnél.
A céges fejlesztői programot kizárólag appok cégen belüli terjesztésére terveztük. A Facebook a tagságát arra használta, hogy a felhasználók között terjesszen egy adatgyűjtő appot, ami az Apple-lel kötött megállapodás világos megsértése
– mondta a cég szóvivője.
(A szóban forgó app egyébként Androidon is elérhető, és a lazább szabályozás miatt ott továbbra is gond nélkül fut.)
Az Apple-t azért is bőszíthette fel különösen a dolog, mert volt már előzménye: 2017 augusztusában a Facebook egy másik appját, az Onavo Protect nevű VPN-t már kitiltották az alkalmazásboltból, méghozzá éppen azért, mert - meglepetés! - az Apple szabályzatát megsértve gyűjtött adatokat. Érdekes kérdés, hogy a Facebook éppen azért terjesztette-e kerülőúton az új appot, mert az előzmények miatt tisztában volt azzal, hogy az alkalmazásboltba be se kerülhetne - de a kérdés hiába érdekes, választ nem kapunk rá, erről a cég nem nyilatkozik.
Az Apple végül magyar idő szerint péntek délután bejelentette, hogy két nap közös munka után visszaállították a Facebook jogosultságait, így a cég újra hozzáfér az ideiglenesen elérhetetlenné tett eszközeihez. Ez az eset ugyanakkor felvillantotta, hogy az Apple-nek milyen nagy befolyása van a platformjára utalt techcégek fölött, és milyen kellemetlen perceket tud szerezni azzal, ha ezt használja is.
Aztán a Facebook Research működésének nyilvánosságra kerülése után nem sokkal kiderült, hogy a Google-nek is van egy hasonló appja, a 2014 óta működő Screenwise Meter. Miután a Techcrunch ezt is megírta, a Google rögtön visszahívta az appot, és bocsánatot kért a szabályszegés miatt. Az Apple viszont kisvártatva őket is kidobta a fejlesztői programból. Vannak azért különbségek a két eset között: A Facebook problémás appját 150 ezren használták, a Google-ét csak 10 ezren; és a Facebookkal szemben nekik még nem volt büntetett előéletük, vagyis az Onavóhoz hasonlóan már korábban kitiltott, szabályszegő appjuk. (Cikkünk írásakor a Google-t még nem engedte vissza az Apple a fejlesztői programjába.)
A két cég közötti adatvédelmi viaskodás nem a mostani esettel kezdődött. Tim Cook még októberben szokatlanul keményen kritizálta a Google és a Facebook üzleti modelljét, a felhasználók adatainak áruba bocsátását. Zuckerberg ezen állítólag úgy kiakadt, hogy cégen belül mindenkit androidos mobil használatára kért, bár hivatalosan nem bosszúból, hanem mert ez a népszerűbb platform, így ezt kell legjobban ismerniük a cégnél. Novemberben aztán a Definers-botrány részeként kiderült, hogy a Facebook egy PR-cég felbérelésével próbálta hitelteleníteni több riválisa közt az Apple-t is, de a lépés végül visszaütött, és ez is a Facebookra égett rá.
Az Apple azért érezhet PR-lehetőséget az adatvédelem melletti kiállásban, mert őket az magánszférát érintő visszásságok közvetlenül kevésbé érintik, és már az utóbbi néhány évben is a magánszféra védelmének központba állításával igyekeztek megkülönböztetni magukat, aminek az FBI ellen vívott 2016 eleji szabadságharc is jót tett.
Manapság újra és újra felmerül, hogy a veszélyesen nagyra nőtt és befolyásossá vált techcégeket lassan nem ártana valamilyen módon szabályozni, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy a piaci önszabályozás már nem tudja őket kellőképpen kordában tartani. Tim Cook (és az Apple adatvédelmi oldala) szerint a magánszféra védelme alapvető emberi jog, nem véletlen, hogy ő az egyik leghangosabb támogatója a techcégeket érintő esetleges központi szabályozásnak. Bár a történethez hozzátartozik, hogy hivatalosan minden nagy cég támogatja a központi szabályozást – egyszerűen azért, mert ezen a ponton már nem nagyon van más választásuk -, és az így is, úgy is jönni fog, a kérdés inkább az, hogy bele tudnak-e szólni abba, milyen legyen. Ezért erről a Facebooknak is megvan a maga véleménye, a Google-nek pedig még saját tervezete [pdf] is.)
A nagy lelkesedéshez hozzájárul, hogy Európában már életbe lépett a GDPR, ami ugyan mindegyik cégnek nyűg, de legalább az az előnye megvan, hogy létezik, segíthet visszaszerezni az egyre inkább elvesztegetett felhasználó bizalmat. Január közepén meg is született az első nagyobb európai bírság, a francia hatóság a Google-t büntette meg, amiért szerintük a cég nem elég körültekintően kezelte a felhasználók adatait.
Ha az Apple igazán radikálisan akarna fellépni a zavaros adatkezelést folytató és a felhasználók magánszféráját sértő appok ellen, akár a Facebook összes appját kidobhatná az alkalmazásboltból, elérhetetlenné téve ezzel a Facebookot, a Messengert, az Instagramot és akár a Whatsappot is (bár utóbbi kevésbé egyértelmű eset), amíg a Facebook igazán átláthatóvá nem teszi az adatkezelését. És persze ugyanezt a mondatot le lehetne írni a Google-t és appjait behelyettesítve a megfelelő helyekre. Az eszközei legalábbis meglennének ehhez.
Az Apple hagyományos előnye az Androidot fejlesztő Google-lel szemben, hogy mivel az iOS zárt rendszer, a cégnek sokkal szorosabb kontrollja van afölött, hogy mit enged be a készülékeire, végső soron afölött is, hogy mi juthat el az évi kétszáz millió eladott iPhone-ra, és a sok százmillió iPhone-os Facebook-felhasználóhoz. Ezt a kapuőr szerepet felhasználva – nézőponttól függően: ezzel visszaélve – az Apple elvileg rákényszeríthetné a többieket, hogy változtassanak az adatvédelemhez való hozzáállásukon.
A Facebook minden kisebb-nagyobb botránya után sűrűn elnézést kért és fogadkozott, hogy most már tényleg komoly lépéseket fognak tenni a helyzet megoldásáért, de a kritikusaik szerint ezek általában inkább csak látszatintézkedések vagy olyan kulisszák mögötti változtatások, amelyek éppen a lényeget nem érintik. A teljes tiltás viszont olyan húsba vágó lenne nekik, hogy feltehetően nagyot ugrana a prioritási listájukon az átláthatóbbá válás.
Bár érdekes gondolatkísérlet, természetesen nem sok esély van arra, hogy ez a lépés bekövetkezzen, hiszen bármennyire is melegszik a hidegháború a két cég között az elmúlt időszakban, a teljes tiltás már nyílt hadüzenet lenne, és azzal senki nem járna jól.
És még csak nem is biztos, hogy megérné az Apple-nek. Hiába lenne rá jogalapjuk – hiszen a Facebook már az Onavo Protecttel is megszegte a szabályzatukat –, és hiába beszélnek arról, hogy milyen fontos nekik az adatvédelem, a Facebook és csatolmányai mégiscsak a világ, és így az iOS platform legnépszerűbb appjai közé tartoznak. Ha a felhasználók egyszer csak nem érnék el ezeket, könnyen az Apple-re irányulhatna a haragjuk – pláne, ha közben Androidon elérhetők maradnának ezek az appok.
Amellett, hogy versenyjogi szempontból is érdekes feladvány lenne egy esetleges tiltás, az is kérdéses, hogy az Apple-nek egyáltalán lenne-e kellően stabil erkölcsi alapja, hogy rendőröset játsszon a riválisaival szemben. Végtére is, miközben lépten-nyomon az adatvédelem fontosságát hangsúlyozzák, egész szép összeget kaszálnak abból, hogy beengedik, sőt alapértelmezetté teszik a sokat szapult cégek szolgáltatásait.