A CRISPR-Cas9 nevű génszerkesztőt csak 2012-ben fedezték fel, de néhány év alatt is felforgatta a genetikát, mert minden korábbinál pontosabb és rugalmasabb célzott DNS-szerkesztést tett lehetővé. A módszer új változata, a CRISPR-CasX még ennél is ígéretesebb, mert kisebb, és emberekben is jobban működhet – írja a Phys.org.

A CRISPR-rendszerek két részből állnak: a CRISPR az információt szállító és a célt belövő RNS, a hozzá kapcsolódó nukleáz (DNS-elvágó enzim) pedig a fehérje, amely magát a szerkesztést végzi. A CasX enzimmel működő CRISPR-t még két éve fedezték fel a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatói a világ egyik legkisebb baktériumában. Az egyik előnye épp a mérete: a CasX hasonló a Cas9-hez, csak jóval kisebb annál, ezért könnyebb eljuttatni a rendeltetési helyére. Kérdés, hogy a természetes előfordulási helyének számító baktériumon kívül is működőképes-e.

A Berkeley-i kutatók Nature-ben frissen megjelent tanulmánya szerint igen. A működése nagyon hasonlít a Cas12 nevű változatéra, de annyira azért különbözik, hogy egy teljesen külön kifejlődött enzimről van szó, amelyet talajvizekben és azok üledékében tenyésző baktériumokban fedeztek fel. Ebből adódik a kis mérete mellett a másik előnyös sajátossága: mivel olyan baktériumokban található, amelyek nincsenek az emberi szervezetben, az könnyebben befogadhatja, mint a Cas9-et.

Magáról a CRISPR-módszerről ebben a cikkben írtunk részletesebben, az eljárás felfedezése körüli nagy jogi csata tétjéről és eredményéről pedig itt számoltunk be.