A kristályos anyagokban és a félvezetőkben egy kis mechanikai feszültségtől úgy átrendeződnek az atomok, hogy a tulajdonságaik drámaian megváltoznak, másképp vezetik az áramot, a fényt vagy a hőt. Ennek hatalmas jelentősége van többek közt a számítástechnikában - a bostoni MIT kutatói kimutatták, hogy bizonyos esetekben a struktúra alig egy százaléknyi változásával 50 százalékkal növelhető egy eszköz sebessége.
Szilíciumból készült nanoszálakat több mint 15 százalékkal meg tudnak nyújtani, de még a világ legkeményebb anyaga, a gyémánt is akár 9 százalékkal kinyújtható
A várt eredmények eléréséhez viszont arra is rá kell jönni, hogy miként alkalmazzák a feszültséget, ami rendkívül bonyolult dolog. Eleve szóba jöhet nyomó- és húzófeszültség, és az sem mindegy, hogy milyen irányból és mekkora erővel feszítik az anyagot - a lehetőségek száma szinte végtelen.
Amerikai, orosz és szingapúri tudósok mesterséges intelligenciával igyekeztek szűkíteni a kört, hogy a lehető legjobb eredményeket kapják. A neurális hálójuk megjósolja, hogy a feszítés iránya és mértéke milyen hatással lesz a vizsgált anyag kulcsfontosságú tulajdonságaira.
A tudósok azt remélik, hogy a kutatásaik eredményeit felhasználva olyan fotovoltaikus napelemtáblát lehet majd építeni, amely ezerszer vékonyabb a hagyományos napelemeknél, mégis ugyanannyi energiát képes előállítani.
És persze a távolabbi jövőben szóba jöhet az is, hogy gyémántból építsenek fel csipeket, amelyek a mostaniakhoz képest akár százezerszer gyorsabbak lehetnek. Ehhez azt kell megoldani, hogy nagyüzemi gyártásra alkalmas módon, olcsón és nagy volumenben lehessen gyémántrétegekből összetett csipeket építeni.