Apró csőszerű struktúrák árulkodnak arról, hogy a Földön már 2,1 milliárd évvel ezelőtt is voltak élőlények, amelyek képesek voltak önerőből elmozdulni a helyükről. A nem túl látványos, ám tudományos szempontból annál inkább szenzációs leletre egy gaboni kőfejtőben találtak rá.

A 170 milliméteres csövek eredetileg szerves anyagból, vélhetően nyákfonalból álltak, amelyet az ott áthaladó organizmus hagyott hátra. Sajnos magát az organizmust már nem találták meg a kövületben, amely évmilliárdokkal ezelőtt még puha sár volt. A tudósok szerint két lehetősé van. Vagy egy többsejtű organizmus járt ott, vagy egy egysejtűek alkotta halmaz. Az utóbbihoz hasonlókat manapság amőbák alakítanak ki, amikor ínséges időkben összehalmozódnak, hogy közösen mozdulva élhetőbb környezetet találjanak.

Az élet a paleoproterozoikum földtörténeti korban 2,5-1,6 milliárd évvel ezelőtt nemcsak bakteriális volt. Sokkal komplexebb organizmusok is kialakultak egy ponton, valószínűleg bizonyos szakaszban és meghatározott körülmények között

- mondta Abderrazak El Albani paleobiogeokémikus és szedimentológus, a franciaországi Poitiers-i Egyetem tudósa.

Az élet a Föld vizeiben fejlődött ki, és az első életformák nem tudtak önállóan helyet változtatni. Eddig úgy hitték, hogy jóval később, nagyjából 570 millió évvel ezelőtt lendültek mozgásba az élőlények, nem sokkal az első gerincesek megjelenése előtt, ami körülbelül 525 millió éve volt.

A kutatók eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban mutatták be.

(MTI)