Ausztrál kutatók kimutatták, hogy azok, akiknek egy speciális agyterülete, az entohinális kérgük kisebb az átlagosnál, keserűbbnek érzik a kinin ízét másoknál.
A tonik köztudottan kinint, egy rendkívül keserű ízű vegyületet tartalmaz, amelyet hagyományosa maláriagyógyszerként alkalmaztak. Nem mindenki érzékeli ugyanakkor azonos mértékben keserűnek a kinin ízét. Az már korábban is ismeretes volt, hogy az ízlelt keserűségre hatnak a gének. Kimutatták ugyanis, hogy a kinin érzékelt keserűsége a 12-es kromoszómán található, keserűségérzékelő receptorokat kódoló génekhez köthető.
Ez még nem is annyira meglepő, hiszen ezek a gének közvetlenül hatnak az ízérzékelő idegvégződésekre. Az már sokkal furább, amit a minap a Queenslandi Egyetem kutatói mutattak ki: az érzékelt keserűség foka összefüggésben áll az egyik agyterület térfogatával is.
Konkrétan a halántéki lebenyben található, bal oldali entorhinális kéreg mérete áll látszólag kapcsolatban a keserű ízzel. Összesen 1600 önkéntest kértek fel, hogy értékeljék a velük itatott kininoldat (nem kereskedelmi forgalomban kapható tonik, de majdnem) keserűségét, és emellett felvételt készítettek az agyukról is. Noha itt persze csak korrelációról, és nem feltétlenül ok-okozati kapcsolatról van szó, kiderült, hogy
minél kisebb az ember entorhinális kérge, annál intenzívebben érzi a kinin keserűségét
Az entorhinális kéregről korábban is tudták, hogy köze van az érzékeléshez, de eddig azt gondolták, hogy csak a szaglásban játszik szerepet. Az egyelőre több mint bizonytalan, hogy térfogata hogyan áll kapcsolatban az ízérzékeléssel. A kutatók azt feltételezik, hogy talán az agyterület kis mérete folytán gyorsabban jut el az érzékelési ingerület a releváns agyterületekig.
(Borítókép: Shutterstock)
Forrás: New Scientist