Egy másik területről átköltöző cápafaj, a hétkopoltyús tehéncápa kezdi birtokba venni a nagy fehércápák élőhelyét a Dél-afrikai Köztársaság egyik szigeténél, ahol az utóbbi időkben egyre csökken a fehér hasú csúcsragadozók száma – írja az MTI egy Scientific Reportsban közölt tanulmányra hivatkozva.

A netes folyóiratban publikált tanulmány készítői a Fokvároshoz közeli Fóka-sziget térségére összpontosították kutatásukat. Ez a terület arról híres, hogy rendszeresen látni nagy fehércápákat, amelyek a mélyből feltörve éppen elejtik a felszínen úszó dél-afrikai medvefókákat - írta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A Miami Egyetemen dolgozó Neil Hammerschlag és a cápaketreces merüléseket szervező, fokvárosi Apex Shark Expeditions munkatársa, Chris Fallows 2000 óta több mint 6300 cápaészlelést és 8 ezernél is több fókák elleni cápatámadást dokumentált a térségben. Az adatok szerint a nagy fehércápák száma viszonylag stabil volt több mint egy évtizeden át, mígnem 2015-ben jelentősen csökkenni kezdett az észlelések gyakorisága.

"2017-ben és 2018-ban soha nem látott szintre süllyedt a cápaészlelések száma, ami azt jelenti, hogy a nagy fehérek olykor hetekre, hónapokra eltűntek" – mondta Hammerschlag. A kutató szerint noha a cápák megfogyatkozásának és eltűnésének okai egyelőre nem ismertek, a kutatás igazán egyedülálló lehetőséget adott számukra, hogy megnézzék, mi történik egy óceáni ökoszisztémával egy csúcsragadozó eltűnését követően.

Chris Fallows szerint amikor 2017-ben és 2018-ban a nagy fehércápák elmaradoztak a területről, akkor hétkopoltyús tehéncápák kezdtek felbukkanni, márpedig ennek a fajnak a képviselőivel a korábbi 18 évben egyszer sem találkoztak a kutatók a Fóka-sziget körüli vizekben. Az érintett két évben 120 alkalommal észleltek hétkopoltyús tehéncápákat a szakemberek és egy esetben még annak is szemtanúi voltak, ahogy az egyik példány megtámad egy fókát.

A Dél-afrikai Köztársaság körüli vizekben a hétkopoltyús tehéncápának csak a nagy fehércápa és a kardszárnyú delfin az ellenfele. Történelmileg a fajnak mindössze egyetlen jól ismert gyülekezési helye volt a térségben, ám az is nagyjából 18 kilométerre a Fóka-szigettől. A tanulmány azt sugallja, hogy a hétkopoltyús tehéncápák megjelenése a szigetnél a nagy fehércápák eltűnésének következménye, mivel már fenyegetettség nélkül birtokba vehetik a területet.