Miközben az Egyesült Államokban és Európában is kivételesen sokan betegednek meg az utóbbi időszak legagresszívabb kanyarójárványaiban, a világ kevésbé szem előtt lévő országai sem immúnisak a betegségre. Madagaszkáron évtizedek óta nem látott járvány pusztít, tavaly december óta már több mint ötvenezren betegedtek meg és 300-an haltak meg a kanyaróban.
Egyre nehezebb számon tartani azon országok sorát, ahol kanyarójárványok törtek ki az elmúlt év során. Az Egyesült Államokban egyelőre megfékezhetetlennek bizonyult a fertőzés, Európában egy év alatt háromszorosára nőtt a megbetegedések száma, de járvány dúl a Fülöp-szigeteken és Ukrajnában is. Bár nem egyértelmű ezen járványok közötti összefüggés, számos szakértő valószínűtlennek tartja, hogy véletlen egybe esésről lenne szó.
A CNN riportja szerint a betegség különös kegyetlenséggel csapott le Madagaszkárra. A kanyaró normális körülmények között ritkán fordul elő a trópusokon, így (és a szegénység miatt) a gyerekek általában nincsenek ellene beoltva. Ezért a járvány láttán a madagaszkári kormány, az UNICEF-fel és a WHO-val együttműködve oltási kampányba kezdett.
Vannak családok, ahol néhány nap alatt több gyermek is elhunyt a fertőzésben.
Ritkasága miatt a harmadik világ orvosai gyakran összetévesztik a kezdődő fertőzés tüneteit más, gyakoribb és enyhébb betegségek szimptómáival. Pedig a kanyaró gyorsan súlyos szövődményeket okozhat, így agyvelőgyulladás, siketség alakulhat ki, és a beteg meg is halhat. Különösen az alultáplált gyerekek vannak veszélyben, hiszen az ő immunrendszerük egyébként is legyengült állapotban van.
A járvány mára elérte Madagaszkár összes régióját és minden városát. A kanyaró rendkívül virulens, a levegőn keresztül is terjed cseppfertőzéssel, és a vírus a szabad levegőn akár két óra hosszát is életben maradhat. Kezdeti tünetei a megfázásra hasonlítanak, később az egész testre kiterjedő kiütések jelenhetnek meg. Az egészségügyi tisztviselők szerint Madagaszkáron a kanyaró elleni átoltottság nem érte el az 50 százalékot, miközben az úgynevezett nyájimmunitás eléréséhez legalább 95 százalék kell.
Az Afrikai országban az oltási rendszer fejletlensége és az alulfinanszírozottság okoz problémát.
Nem úgy a nyugati világban, ahol az oltásellenesség mára az egyik vezető közegészségügyi veszélyforrássá vált. Ironikus módon az oltásellenesség fő oka valójában az oltások kiemelkedő hatékonyságában keresendő. A megfelelő átoltottság gyakorlatilag ki tud iktatni egyes betegségeket, így az emberek azt hiszik, hogy nincs is szükség vakcinációra. Míg a hatvanas évek oltási kampányai előtt évente 2,6 millió ember halt meg kanyaróban a világban, ez a szám 2017-ben már csak 110 ezer volt, többségük öt éven aluli gyermek.