A műanyagiparban használatos adalékanyagok nyomait találtak a Kanadához tartozó északi sarkvidéki Lipót herceg-szigeten, amelyet mindeddig a természet szinte tökéletesen érintetlen csücskének tartottak, ahol milliónyi vándormadár lel menedéket észak és dél közötti migrálása idején. Gyakorlatilag kijelenthetjük, hogy a teljes bolygót beszennyeztük.
Ftalátokat, potenciálisan a hormonrendszer működését befolyásoló vegyületeket találtak a Lipót herceg-szigeten (Prince Leopold Island) költő északi sirályhojszák tojásaiban. A ftalátokat főként a műanyagipar használja, hogy ezáltal hajlékonyabbá tegye a termékeit. Ez az első alkalom, hogy ezt az adalékanyagot megtaláltak egy madártojásban ilyen messzi északon.
A sirályhojszák szinte egész életüket a nyílt vízen töltik, és halásznak, csak fészket rakni szállnak partra. A feltételezések szerint a ftalátok azon műanyagtörmelékekből oldódhattak ki szervezetükbe, majd jutottak innen a tojásokba, amelyeket a halászat során nyeltek le véletlenül -
vagy közvetlenül a vízből, vagy az elfogyasztott halak közvetítésével.
A vegyületre a Kanadai Vadvédelmi Hivatal kutatói találtak rá, amikor nyolc sirályhojszatojást vizsgáltak meg, amelyeket a Lipót herceg-szigetről gyűjtöttek be (az egyik tojás bizonyult pozitívnak). Az eredmények a kutatást vezető Jennifer Provencher szerint rendkívül aggasztóak, hiszen eddig azt gondolták, hogy ezek a madarak - északi élőhelyük révén - a többi vízimadárnál sokkal kevesebb műanyag hulladékkal kerülhetnek kapcsolatba.
Az egyelőre nem világos, hogy az anyag okoz-e a kiscsibékben bármiféle károsodást. Provencher szerint tudott, hogy a ftalátok hatással lehetnek a hormonrendszerre, és fejlődési rendellenességeket okozhatnak. Korábban az északi sirályhojszák és a háromujjú csüllők tojásaiban már találtak más műanyag-adalékanyagokat, amelyek meggátolják, hogy a termék lebomoljon, illetve napfény hatására veszítsen a színéből.
A sirályhojszák akár 40 évig is élnek, így az óceánokban csak néhány sirályhojszaöltővel ezelőtt kezdtek megjelenni a műanyaghulladékok. A madaraknak nem lehetett elég idejük arra, hogy alkalmazkodjanak a környezetszennyezéshez, így különösen nagy veszélynek vannak kitéve - mint bebizonyosodott, már megszületésük előtt is.
Igazán tragikus, hogy a madarak szervezete már a fejlődésük kezdetétől fogva tartalmazzák e szennyező anyagokat.
Forrás: Guardian
(Borítókép: Getty Images Hungary)