Az európai és az amerikai űrügynökségek (ESA és NASA) közösen üzemeltetett SOHO obszervatóriuma felfedezte, hogy a Föld atmoszférájának legkülső rétege eléri, sőt kétszeresen is meghaladja a Hold pályáját. Bár nem levegőről, hanem hidrogénfelhőről van szó.
A Solar and Heliosheric Observatory (SOHO) megfigyelései alapján úgy látják az űrkutatók, hogy a bolygónkat körülvevő gázréteg 630 ezer kilométerre nyúlik ki, amely 50-szerese a Föld átmérőjének.
A Hold tehát átrepül a Föld atmoszféráján. Erről mindaddig nem volt tudomásunk, míg le nem poroltuk a SOHO két évtizeddel ezelőtti megfigyeléseit.
- magyarázta Igor Baliukin, az Orosz Űrkutatási Intézet munkatársa, a felfedezést részletező tanulmány vezető szerzője.
A földi atmoszféra és a világűr határán találjuk a geokoronának nevezett, hidrogénmolekulákból álló felhőt. A SOHO SWAN nevű mérőműszere figyelte meg a hidrogénre utaló jeleket a Föld körül, és ezen adatok alapján pontosan meg tudták határozni, hogy meddig is nyúlik ki a geokorona. Ezt a megfigyelést azonban csak az év meghatározott időszakaiban lehet végrehajtani, mivel a SWAN nem mindig áll a megfelelő irányban.
Az Apollo-16 űrhajósai, akik az első Holdra telepített teleszkópot állították föl, le is fényképezték a geokoronát, amely fényesen világított az ibolyántúli tartományban. Azt persze akkor nem tudhatták, hogy ők, ott a Hold felszínén ugyancsak a geokoronában tartózkodtak. A fényjelenség oka, hogy a napsugarak kölcsönhatnak a hidrogénnel az ultraibolya tartomány meghatározott hullámhosszain.
Az új felfedezés lényege, hogy a napfény a Föld nappali (nap felé néző) oldalán összenyomja a geokoronát alkotó hidrogénfelhőt, ezzel párhuzamosan azonban a másik, éjjeli oldalon hosszan ki is terjeszti azt. Azt azért nem kell gondolnunk, hogy ez a „légkör” túlságosan sűrű lenne. Még a nappali oldalon, ahol a napfény hatására nő a hidrogénmolekulák koncentrációja, ott is csak 70 részecskét találunk egy köbcentiméterben 60 ezer kilométer magasságban a Föld felszínétől. a Hold pályájának magasságában azonban már csak 5 köbcentiméterben találunk egyetlen hidrogénmolekulát.
Az eddig ismeretlenül nagy geokorona nem jelent semmilyen veszélyt a jövőbeli űrhajósok számára, hiszen energiasűrűsége olyan csekély, hogy elhanyagolható az egyéb, asztronautákat élő sugárzás mellett.
Forrás: ESA