A számítógép generálta arcok a szélvész gyorsan fejlődő algoritmusoknak hála az utóbbi években hiperrealisztikussá váltak. Emiatt végleg megrendült a fotók bizonyító ereje, hiszen már nem arról van szó, hogy a képek egyes részleteit módosítják, hanem arról, hogy egy teljesen életszerűnek tűnő kép egyetlen pixele sem valódi. A Washingtoni Egyetem kutató által összerakott teszt fényesen demonstrálja a rémisztő új világot.
Miközben ezt olvassa, próbálja megtippelni, hogy a képeken szereplő emberek közül melyiket alkotta egy számítógépes algoritmus, és melyek igaziak.
Jevin West és Carl Bergstrom, a Washingtoni Egyetem komputertudósai együtt hívták életre a Calling Bullshit projektet, amellyel az embereknek kívánnak segíteni abban, hogy az internetet elborító egyre több hamis (fake) hírt, képet, videót felismerhessék. Ennek keretében hozták létre a WhichFaceIsReal.com oldalt, amelyen arra igyekszenek felhívni az emberek figyelmét, hogy a mesterségesen generált emberi arcok mára gyakorlatilag megkülönböztethetetlenekké váltak az algoritmus alkotta emberi arcok a valóságosaktól.
Az oldalon található tesztben két egymás mellé helyezett fényképről kell eldönteni, hogy melyik az igazi és melyik a kamu. Elméletileg vannak még olyan tipikus hibák a generált képeken, amelyek segíthetnek őket felismerni, de a legtöbb esetében valójában fogalmam sem volt, hogy melyiket válasszam. Mind teljesen valóságosnak tűnt.
Az arcokat generáló StyleGAN algoritmust nem West és Bergstrom írta, azt az Nvidia kutatói alkották, és nyílt forráskódú szoftverként tették közzé. A StyleGAN nemcsak arcokat képes generálni, de autókat, bútorokat, sőt macskákat is. az algoritmus működésében két mesterséges neuronháló játszik macska-egér játékot egymással. Az egyik próbál a valóságostól minél nehezebben megkülönböztethető képeket generálni, miközben a másik igyekszik leleplezni őt. Néhány hét alatt olyannyira okossá tréningelik egymást, hogy
az előállított képek szinte tökéletesek lesznek.
Jelenleg az eredmények még csak szinte tökéletesek, hiszen - mint ahogy a kutatók erre külön fel is hívják az emberek figyelmét - van még néhány jel, ami elárulja a csalást. Az arc körvonala mentén esetenként megjelenő képhibákra, a háttér anomáliáira, az asszimetriákra, illetve a haj és a fogak nüansznyi hibáira kell figyelni.
Ha az ember tudja, hogy mit kell keresnie, és egyáltalán felmerül benne, hogy a kép hamis, akkor talán esetenként kiszúrhatja e hibákat. Amikor azonban teljesen átlagos környezetben tálalják a fotókat, és egyéb információk nem keltik fel a felhasználó gyanakvását, az emberek 99 százaléka biztosan hinni fog nekik.
Forrás: Mashable
Az cikkben szereplő összes kép mesterséges, és a valóságban nem létező embereket ábrázol.