A Montanai Egyetem kutatói a Scientific Reportsban közöltek egy tanulmányt arról, hogy sikerült egészen új és konkrét bizonyítékokat szerezniük az evolúció működéséről.

Eddig nem sokat tudtak a tudósok arról, hogy miként válik egy magát reprodukáló egysejtű élőlény összetett, többsejtű élőlénnyé. Voltak elképzelések, hogy mik indíthatják be az evolúciós folyamatot, de bizonyíték kevés, ezért igazán érdekes a kutatók eredménye.

A kísérletben egysejtű algákat vizsgáltak, egészen pontosan Chlamydomonas reinhardtii algákat használtak, a csavar pedig az volt, hogy az algákra rászabadítottak egy ragadozót, az algákkal is táplálkozó egysejtű papucsállatkát. Összesen öt párhuzamos kísérlet futott, ebből kettőben valósult meg az, hogy az algák nem simán osztódással szaporodtak, hanem többsejtű élőlényt hoztak létre. A többsejtű algák 750 generáció és nagyjából ötven hét alatt fejlődtek ki.

A többsejtűvé és ezáltal lényegesebben nagyobbá váló algákat már nem tudták megenni az apró papucsállatkák, így az algák az evolúció segítségével életben tudtak maradni. A kutatók más egysejtűekkel is próbálkoztak, ahol hasonló, de nem olyan meggyőző eredmények születtek, mint az algák esetében.

A kutatás eredményeképpen közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsük az evolúció működését, valamint arra is bizonyíték született, hogy a zsákmányolás mennyire fontos szerepet játszik a fejlődésben.

A kutatás arra a "Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?" típusú problémára is választ adott, amit több kutató is felvetett korábban, miszerint a fejlődés beindításához szükséges egy többsejtű ragadozó, ami nyitva hagyja azt a kérdést, hogy mégis mitől válik többsejtűvé az első többsejtű ragadozó. A mostani kutatás bebizonyította, hogy már egy egysejtű ragadozó is elég ahhoz, hogy beindítsa az evolúciós folyamatot.

(Sky)