Palkovics László a számára legrosszabb helyről kapott figyelmeztetést: az MTA-t politika alá rendelni próbáló innovációs miniszternek kilenc nagy tekintélyű német tudományos intézmény jelezte, hogy nagyon aggasztónak tartják az Akadémia átalakítására tett kísérletét. Az aláírók között ott van az a német alapkutatásokat folytató Max Planck Intézet, melyre Palkovics állandóan hivatkozik, azt állítva, hogy az ő modelljüket honosítaná meg Magyarországon.
Amióta elkezdődtek az MTA elleni politikai támadások, Palkovics László miniszter folyamatosan azt kommunikálja, hogy az Akadémia kutatóintézeteinek tervezett elvétele, pénzügyi függetlenségének megszüntetése és a nagyobb kormányzati ellenőrzés igénye annyira rendben van, hogy Németországban is ehhez hasonló rendszer működik: ő csak a Max Planck Társasághoz hasonló modellt szeretne megvalósítani Magyarországon.
A kritikusok erre rendszeresen azzal válaszolnak, hogy Palkovics valójában sokkal inkább a putyini modellt másolja, a németektől pedig csak nagyon szelektíven venne át egyes elemeket: Németországban messze nincs olyan kormányzati befolyás a tudomány fölött, mint amit nálunk bevezetne, ráadásul ott az intézetek megkapják a költségvetésből az alapfinanszírozásukat (Palkovics ezt önkényesen visszatartja, és egy teljesen új pályázati rendszerre akarná a magyar tudományt átállítani).
Most azonban az Index birtokába került egy levél, amit kilenc nagy német tudományos szervezet írt néhány napja Palkovicsnak, jelezve, hogy véleményük szerint a Magyar Tudományos Akadémia jól működik, a sikerét pedig nagyban veszélyeztetné az autonómiája csökkentése. A német szervezetek nagyon aggódnak az MTA elleni politikai tervek miatt, és kiállnak a Magyar Tudományos Akadémia vezetése mellett.
Tisztelt Palkovics miniszter!
A Magyar Tudományos Akadémia az egyik legmegbecsültebb tudományos intézmény Magyarországon és Európában
– kezdődik a Palkovicsnak címzett, de Anja Kraliczek német oktatási és kutatási miniszternek is eljuttatott levél, amelyet Matthias Kleiner, a Leibniz Társaság elnöke és a Németországban nagyjából a tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina elnöke írt alá. Az MTA mellett kiálló állásfoglalás további hét tekintélyes német tudományos intézmény aggodalmát tolmácsolja,
köztük a Palkovics által irányadóként hivatkozott Max Planck Társaságét is.
Miközben Palkovics szereti úgy beállítani, mintha az MTA kutatóintézetei az ötvenes évek óta változatlanul, még mindig valamilyen sztálinista struktúrában működnének, és nem történtek volna meg például a 2010 utáni, már Orbán kormányzása alatti jelentős reformok, a német kutatóintézetek láthatólag tudnák erről, és pozitívan hangsúlyozzák az elmúlt évek lépéseit az MTA-nál:
Független kutatóintézetek alapításával modernizálta a szervezeti struktúráját, és sikeres együttműködő partnere lett más szervezeteknek, köztük nagy számban német intézményeknek is
– emlékeztetik a magyar minisztert, így folytatva a levelet:
„Ezek a jelentős sikerek kerülnek veszélybe, amikor az akadémia autonómiája már nem terjed ki a szervezeti és pénzügyi szuverenitásra. Az ilyen korlátozások szembemennek az akadémiai szabadság elvével, és ebből következően a kutatás és oktatás szabadságával, ahogy azt Európában széleskörűen elismerik.”
Minthogy a magyar tudomány jelenkori sikerei nagymértékben ezeken az elveken alapulnak, félő, hogy versenyképessége és nemzetközi együttműködési potenciálja jelentősen sérül.
A német tudományos szervezetek szövetsége „nagyon aggódik e fejlemények miatt – részben, mert számos kutatási partnerük van a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó intézetei között”. A német szervezetek levelük végén közlik Palkoviccsal, hogy ők is támogatják a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének határozatát, melyben minden további megegyezés feltételéül szabták, hogy Palkovics írásban garantálja, hogy meg kapják a nekik törvény szerint járó költségvetési pénzt és az alapfinanszírozásukat. Keddi hír: az MTA továbbra is kiáll a függetlensége mellett, nem mennek bele Palkovics utcájába, ha nincs miniszteri garancia.
A német tudományos társaságok maguk is nyilvánosságra hozták angol nyelvű levelüket, az itt olvasható.
(Borítókép: Prof. Gerd Gigerenzer, a Max Planck Intézettől beszél egy hanoveri fórumon 2017. augusztus 28-án. Fotó: Stuart Franklin / Getty Images Hungary)