Az új térképhez szükséges adatokat és felvételeket a Charon mellett 2015-ben elhúzó űrszonda készítette, a New Horizons a holdfelszín egyharmadának feltérképezéséhez elegendő adatmennyiséget gyűjtött.

Ezen a területen 16 különböző típusú geológiai egységet azonosítottak, köztük tíz kilométer magas szirteket. A szirtek, árkok, kráterek és egyéb képződmények magasságának, mélységének megállapításához a kutatók azokat a felvételeket használták, amelyeket az űrszonda a sztereó 3D-s képek alkotásához a hold felett elrepülve készített.

A térkép egy olyan világot mutat be, amely egykor meghasadt. A hasonlat szerint úgy, mint egy kicserepesedett száj", és jeges anyagot bocsátott ki belsejéből, nagy területeket elöntve. Ezek az úgynevezett krioáramlatok, vagyis ősi jeges áramlatok. A kutatók szerint a Charonon találhatók a Naprendszerben eddig talált legmeggyőzőbb bizonyítékai a nagy krioáramlatoknak.

Feltárták a Charon krátereit is, amelyek némi meglepetésre szinte mind úgy néznek ki, mintha nemrég jött volna létre. Ez azt jelenti, hogy a kráterek vagy valóban újak, vagy már régóta semmi nem változtatta meg őket. Az elkopott kráterek hiányára magyarázat lehet az is, hogy valamilyen folyamat eltüntette a régebbi krátereket. Ilyenek lehetnek ezek a bizonyos krioáramlatok is, melyek feltörve maguk alá temethették a régi krátereket.

Ebben az esetben a Charon belsejének a múltban fel kellett melegednie, és olyan kémiai vagy fizikai változáson kellett átmennie, amelynek hatására kissé megnőtt a kiterjedése, emiatt pedig megrepedt a felszíne. Az elméletek kiegészítésére még sokáig várhatnak a tudósok, ugyanis egyelőre nincs folyamatban újabb misszió, amely a Naprendszernek ezt a távoli pontját kutatná.

(MTI)

(Borítókép: New Horizons űrszonda ábrázolása.  Universal History Archive /  Universal Images Group Editorial / Getty Images)