A Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerzői arra mutatnak rá, hogy az alvás nem igazán olyasféle dolog, ami jól raktározható. A kutatók fiatal felnőttek alvási szokásait és egészségügyi mutatóit vizsgálták, és arra jutottak, hogy a hétvégi ráhúzás sem ment meg a kevés alvással járó súlynövekedéstől és a gyengébb inzulinreakciótól.

A kilencvenes évek óta ismert, hogy a kevés alvás anyagcsere-problémákkal járhat, hízáshoz és kettes típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet. Józan paraszti ésszel talán logikus lenne az elmaradt alvást legalább hétvégén kompenzálni, de a Coloradói Egyetem alváskutatói empirikusan is meg akarták vizsgálni a kérdést.

Húszas éveikben járó kísérleti alanyaikat három csoportra osztották, a legalább napi hét órát alvókra, a keveset (átlagosan öt órát) alvó éjszakázókra, és azokra, akik szintén keveset alszanak, de hétvégén megpróbálnak minél többet pihenni. Az eredmények szerint a hétvégi kompenzálók egészsége semmiben sem jobb a tendenciózusan keveset alvókénál. Sőt: az inzulinreakciójuk nekik volt a legrosszabb a három csoport közül. Úgy tűnik, a hétvégi pótlás nem hogy nem segít, de a hektikus alvásritmus valamiben még ront is a helyzeten.

A Science Newsban megszólaltatott kutatók szerint az egészség három fő pillére a jó alvás, a mozgás és a megfelelő étrend. Ahogy azt sem mondanánk senkinek, hogy „étkezz megfelelően hétfőtől péntekig, a hétvégén viszont azt ehetsz, amit csak akarsz”, az alvásnál sem működik az egészséges és egészségtelen életmód ciklikus váltása – hangsúlyozzák.