A szavannákon vagy partszakaszokon élő állatok megszámlálása és élőhelyük feltérképezése nem túlságosan nehéz dolog, ezzel szemben Ausztráliában a koalapopuláció élethelyének pontos tanulmányozása kifejezetten nehéz feladat, ezért most új technológiát vetettek be. 

Sokak fejében az a kép él, hogy a koala nem éppen egy fürge, gyors mozgású állat, vagyis elvileg összeszámolni se lenne olyan nehéz őket, de mégsem tudja senki biztosan, hogy Ausztráliában nagyjából hány egyed élhet. A koalaszámlálás manuálisan történik, a számlálóbiztos kimegy a vadonba, nézelődik, és megszámolja, hány koalát lát egy adott területen. Néhányat nem vesz észre, néhányat kétszer számol, ezért a módszer hatékonysága elég alacsony. A Queensland Műszaki Egyetem munkatársai éppen ezért most egy új technológiát dolgoztak ki, ami egyszerűbbé teszi a sűrű lombos területeken is a koalák számlálását. Eddig egyébként pont a sűrű fás területek voltak azok, amiknél ezt a klasszikus koalaszámlálós módszert igen rossz sikerrátával lehetett alkalmazni. 

Infravörös képalkotási technikával felszerelt drónok pásztázzak a vadont, majd egy algoritmus segítségével felismeri azokat a helyeket, ahol a koalák élnek, és a hőtérkép alapján összeszámolja azokat is, amik a lombok miatt egyébként nem lennének láthatóak egy kutató számára sem. "Sokkal többről van szó annál, minthogy drónok képeinek segítségével számolja egy kutató a koalákat" - mondja Dr Grant Hamilton aki arról is beszámolt, hogy pontos adataik is vannak arra vonatkozóan, mennyivel hatékonyabb ez a módszer, a hagyományosnál. 

Egy olyan koalacsoporton próbálták ki az új vizsgálati módszert, aminek minden egyede rádiószenzoros nyakörvet viselt, vagyis ebben az esetben a kutatók pontosan tudták, hogy az adott területen hány koala henyél a fákon. "Az eredmények szerint a tapasztalt számlálóbiztosok olyan 70 százalék körüli pontossággal mondták meg, hány koala van az adott területen, a drónos vizsgálat viszont 86 százalék pontossággal működött" - az eredmények bár nem száz százalékosak, de így is kifejezetten magasak ahhoz képest, hogy a koalaszámlálás milyen komplex művelet. 

Azt fedezték fel, hogy az új módszer a reggeli órákban és a téli hónapokban a leghatékonyabb, ekkor nagy a különbség a környezet és a koalák testhőmérséklete között, és így egyszerűbben is tudja őket azonosítani az algoritmus. A drón a fűnyíró elvet követve repül, azaz fel-le csíkokban, hogy a terület minden pontját rendesen átpásztázza. Azt a kutatók is hozzátették, hogy ez az új technológia nem azt jelenti, hogy a drónok elveszik a koalaszámlálók munkáját, sokkal inkább azt, hogy hatékonyabban tudják megfejteni, hogy vajon hány koala élhet jelenleg Ausztrália területén. 

(Borítókép: Anadolu Agency / Getty Images Hungary)