Kismértékben növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát a hosszú távon, szájon át alkalmazott hormonterápia menopauza utáni nők esetében – szemlézte finn kutatók tanulmányát az MTI.
Az abszolút kockázat kicsi – évente 9-18 eset tízezer nő közül –, és nem jelent kockázatot az, hogy hány éves korban kezdik el a hormonterápia alkalmazását, de a kutatók egyetértenek abban, hogy ennek ellenére tájékoztatni kell a nőket a hosszú távú alkalmazás lehetséges kockázatáról – írták a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban.
A változókor környékén alkalmazott hormonkezelések egyebek között a hőhullámok és az éjszakai izzadás enyhítését szolgálják. Különféle kezelések léteznek, köztük ösztrogéntartalmú tabletták vagy ösztrogén, progeszteron kombinált tabletták szedése, hormontapaszok, zselék és krémek használata. Finnországban a hormonterápiák 90 százalékában szájon át szedhető tablettákat alkalmaznak.
Számos korábbi tanulmány kimutatta ugyan, hogy a menopauza utáni hormonkezelés védhet az Alzheimer-kórral szemben, de egy közelmúltbeli klinikai vizsgálat nem erősítette meg ezt az előnyt, sőt inkább felhívta a figyelmet a demencia növekvő kockázatára.
Tomi Mikkola, a Helsinki Egyetem tudósa és kutatócsoportja a finnországi anyakönyvi hivatal és gyógyszerhasználati jegyzék adatai alapján vizsgálta meg a kérdést. Több mint 84 ezer, Alzheimer-kórral 1999 és 2013 között diagnosztizált nő adatait vizsgálták meg és vetették össze ugyanekkora létszámú posztmenopauzás nő adataival, akiket nem diagnosztizáltak a betegséggel. Az Alzheimer-kórban szenvedett nők 98,8 százaléka 60 év, 55,7 százalék 80 év fölötti volt, és 74,9 százalékuk több mint tíz éven át részesült hormonkezelésben.
A szakemberek megállapították, általánosságban 9-17 százalékkal volt nagyobb az Alzheimer-kór kockázata azoknál, akik tablettát szedtek, míg a hüvelyen át alkalmazott kezeléseknél nem mutattak ki semmilyen kockázatot. A kockázat nem különbözött jelentős mértékben azoknál, akik csak ösztrogén tartalmú vagy ösztrogén-progeszteron kombinált tablettát szedtek, és nem találtak nagyobb kockázatot a különböző progeszteronkészítmények esetében.
A 60 évnél fiatalabb nők esetében a tíz évnél hosszabban alkalmazott hormonkezelésnek magasabb volt a kockázata ugyan, de összességében nem mutattak ki kockázati összefüggést arra vonatkozóan, hogy mikor kezdik el a terápiát az érintettek.
Mivel ez megfigyeléses vizsgálat volt, ezért a kutatók nem tudták megállapítani a kiváltó okokat és nem tudták kizárni annak lehetőségét sem, hogy más tényezők hatással lehettek eredményeikre. Felhívták azonban a figyelmet arra, hogy ez az egyik legnagyobb tanulmány a hormonterápia és az Alzheimer-kór kockázata közötti esetleges kapcsolatról.