Pénteken végéhez ér a Demo-1 küldetés, a SpaceX és a NASA közös űrhajótesztje. A teszt során azt vizsgálják, hogy Elon Musk űripari cégének új űrhajója, a Crew Dragon alkalmas-e űrhajósokat vinni a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) és onnan őket épségben, biztonságban vissza is hozni a Földre. A Demo-1 küldetés március 2-án, szombaton startolt el a Kennedy Űrközpontból, az űrhajó – fedélzetén Ripley-vel, a szenzorokkal megpakolt tesztbábuval, és Kicsi Földdel, a gravitáció csökkenését jelző plüssfigurával – másnap, vasárnap sikeresen dokkolt is az ISS-hez.
A Crew Dragon öt napot töltött az űrállomáson, és március 8-án, pénteken, a tervezettek szerint vissza is indult a Földre: magyar idő szerint fél kilenc körül rendben levált a Nemzetközi Űrállomástól és megkezdte a visszatéréshez szükséges manővereket. Ahogy a startot és a dokkolást, a Földre való visszatérést is élőben közvetítette, közvetíti a NASA.
Amíg élőben lehetett követni a leválást, gond nélkül zajlott minden, a rögzítő kapcsok mind rendben kinyíltak, eleresztve az űrhajót. A Draco fúvókák biztonságos távolságra manőverezték a Dragont az ISS-től, hogy aztán ráállítsák a hazavezető pályára. Ha minden jól megy, visszaút során az űrhajó dokkoláshoz kinyitott orrkúpja visszazárul, az űrhajó aljára szerelt szervizmodul leválik, és majd csak ezek után merül bele a Föld légkörébe a Dragon.
Ez utóbbi fázisokról természetesen nincs élő közvetítés, de a kb. öt órás visszaút végén az Atlanti óceánra történő landolás idejére ismét lesz élő kapcsolás, szóval lehet majd izgulni, hogy rendben ment-e minden és legfőképp, hogy sima lesz-e az ejtőernyős visszatérés, no meg az űrhajó kihalászása az óceánból. Minderre magyar idő szerint péntek délután, háromnegyed három körül derül fény.
Magyar idő szerint nem sokkal tíz után rendben megkezdte a pályamagasságcsökkentést a Crew Dragon, amivel egyre közelebb került a légkörhöz. Délután háromnegyed kettő után 3 perccel ledobta a "csomagtartót", és 13:52-kor egy negyedóráig tartó lassítófékezésbe kezdtek a Draco hajtóművek. Az orrkúp zárófedele 14:11-kor bezáródott, amivel készen is állt az űrhajó a légkörbe lépésre. A SpaceX mérnökei szerint 14:16-kor az űrhajó ülései a tervek szerint automatikusan beálltak a visszatéréshez kényelmes szögbe. Mindeközben a visszatérő űrhajót a "Go Searcher" nevű kutatóhajó várta 320 kilométerre a Kennedy űrközponttól, az Atlanti-óceánon ringatózva. A Dragont a levegőben is várták: a NASA WB-57 típusó repülőgépe körözött a visszatérés várható térségében, hogy megfigyelhesse és élő közvetítést adhasson az űrhajóról.
A Dragon 14:33-kor belemerült a légkör felső rétegeibe, ami azt jelenti, hogy míg le nem lassított, nem lehetett tőle érkező rádiójeleket fogni a körülötte képződő plazma miatt. 15 perc múlva landolás.
Az élő közvetítésben látható volt, ahogy a Dragon, fénylő plazmaburokban, füstcsíkot húzva hasított a légkörben (a képet a NASA repülőgépe közvetítette). 14.40-kor aztán kinyíltak a fékezőernyők, majd a végleges landoláshoz használt négy nagy ejtőernyő is, amik emberi sebességre lassítják az űrhajót.
14.45-kor a Crew Dragon rendben landolt az Atlanti-óceánban.
A visszatérés pontosságára jellemző, hogy a térségben járőröző motorcsónak és jetski szinte azonnal, pár perc alatt odaért a vízen ringatózó űrhajóhoz. Nem sokkal három óra után Jim Bridenstine NASA-igazgató élő adásban gratulált a Demo-1 küldetés sikeréhez (külön kiemelve a NASA-nak költségvetési forrásokat biztosító Trump elnök érdemeit).
A Go Searcher hajó, aminek feladata a Dragon kihalászása és szárazföldre fuvarozása, háromnegyed négy körül megközelítette az űrhajót, a SpaceX dolgozói ekkor meg is kezdték a kiemelés előkészületeit. Tíz perccel négy óra előtt végül kiemelték az óceánból az űrhajót és a Go Searcher fedélzetére helyezték. Ezzel gyakorlatilag végéhez ért a Demo-1, innentől már csak a kikötőbe szállítás van hátra, majd következhet a következő napokban a Crew Dragon tüzetes átvizsgálása, az elmúlt héten begyűjtött adatok kimerítő elemzése.
A Demo-1 küldetés sikeres végrehajtásával fontos mérföldkövéhez érkezett a NASA kereskedelmi űrhajós programja (Commercial Crew Development, CCD). A 6,8 milliárd dolláros CCD program fő célja, hogy magántőke és magáncégek bevonásával juttassanak újra amerikai földről, amerikai rakétával, amerikai űrhajósokat az űrbe, elsősorban a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A NASA részben a CCD-től várja az amerikai űrprogram új életre kelését, amivel végre megszűnne az oroszoktól való függés (az űrsiklóprogram 2011-es befejezése óta a NASA csak Szojuz űrhajókkal képes amerikai űrhajósokat küldeni az űrbe).
Jelenleg két cég felkészülése van a legelőrehaladottabb állapotban, a SpaceX és a Boeing is saját űrhajóval vesz részt a programban. A két cég közti versengésben a SpaceX áll jobban, a Crew Dragon a Demo-1 révén megmutatta, hogy mire képes, míg a Boeing Starlinere valamikor április vége felé indulhat az első tesztrepülésre.
Ha a Crew Dragon mostani tesztjének eredményeit elfogadhatónak találják a NASA menedzserei, akkor júliusban már egy emberes űrrepülés következik: a Crew Dragont űrhajósok is kipróbálják. A két úttörő űrhajós Robert Behnken és Douglas Hurley lesznek, utóbbi tagja volt az utolsó űrsiklóküldetésnek is. Ha a Demo-2 repülés során is minden jól megy, akkor ősztől újra indulhatnak a menetrend szerinti emberes űrrepülések az ISS-re a floridai űrközpontból.
A Demo-1 és Demo-2 között lesz még egy életbevágóan fontos – és meglehetősen látványosnak ígérkező – teszt: a repülés közbeni küldetésmegszakítás tesztje (In Flight Abort Test). Ehhez a február 22-én sikeresen visszatért Falcon-9 első fokozatot áldozzák majd fel: a start után egy perccel, amikor a legnagyobb aerodinamikus terhelés (Max Q) éri a hangsebességnél is gyorsabban száguldó rakétát, egy lehetséges üzemzavart szimulálva aktiválják a Falcon önmegsemmisítő rendszerét, bekapcsolva ezzel a Crew Dragon mentőrakétáit (nyolc SuperDraco rakétamotor van beépítve az űrhajó oldalába), hogy kiderüljön, képes-e a rendszer mondjuk egy robbanás során megmenteni az űrhajóban ülő űrhajósok életét.